A lakásépítések tavalyi megtorpanása közel negyedszázados rekordokat is megdöntött, ez derült ki a KSH legfrissebb adataiból. A visszaesés egyúttal szerkezeti átrendeződést is hozott: kevesebben fogtak saját otthon megteremtésébe, az új lakások közel kétharmadát már eleve eladásra szánták - áll az OTP Ingatlanpont közleményében.
Bár az év végi hajrá jól sikerült – a IV. negyedévben több mint kétszer annyi új lakást adtak át, mint az előző három hónapban –, az éves összképen ez sem tudott sokat javítani - írja közleményében az OTP Ingatlanpont. Eszerint 2023-ban 9 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy esztendővel korábban. A végül megszületett 18.647 új otthon az elmúlt öt év leggyengébb eredménye. Az éves visszaesés legerősebben a vármegyeszékhelyeket érintette (-29 százalék), míg a községekben éppen átlagos, a fővárosban 4 százalékos, a többi városban pedig 2 százalékos csökkenést láthattunk. A területi különbségek még szélsőségesebbek.
Csongrád-Csanádban kétharmaddal kevesebb új lakást adtak át, mint egy évvel korábban, és erős visszaesést mutatnak Zala (-59 százalék) valamint Nógrád (-52 százalék) adatai is. Ezekkel szemben négy vármegyében sikerült felülmúlni a 2022-es újlakás-hozamot: Komárom-Esztergomban (+106 százalék), Tolnában (+53 százalék), Vasban (+14 százalék), valamint Pest vármegyében (+7 százalék).
A tavaly átadott otthonok összetétele is igen jellegzetes. Majdnem kétharmaduk (64 százalék) eleve a piacra készült, ez az arány a 2000-től vezetett statisztikában még soha nem volt ilyen magas. Különösen kiemelkedő az eladásra építők részaránya a fővárosban (92 százalék), ami az általános volumencsökkenéssel együtt azt is eredményezte, hogy nagyon alacsony szintre csökkent a saját használatra felépített új otthonok száma. Hasonlóan korszakosnak számító pozitív rekordot ért el tavaly az ingatlanberuházók részesedése az egyéb városokban (57 százalék) és a községekben (30 százalék).
A teljes cikk Brutális pofont kapott a magyar ingatlanpiac: negyedszázados rekord dőlt meg
