A feldolgozóiparban aktív tőkeerős kkv-k a megrendelésállomány átlagosan 35-55 százalékát elveszítették, míg az elmúlt hetek során az autóipari beszállítói kör egy része létszámleépítésre kényszerült - számolt be lapunknak az ügyfélkörükben tapasztaltakról Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője.
A veszélyhelyzet okozta válság szerencsétlen módon egybeesett az uniós források elapadásával. Ugyanakkor több vállalkozás nagyon jól járt azzal, hogy a megrendelők elkezdték mellőzni a kínai üzemeket.
Erős, jellemzően 25-250 fős állományi létszámú, főként középvállalati méretű cégekkel vagyunk kapcsolatban: mostanra pedig nagyságrendileg az ügyfélkör 15 százaléka dolgozik olyan kapacitással, mint a veszélyhelyzet megelőzően. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a cégeknél nem jellemző a 3-5 hónapot meghaladó tartalék - derül ki az ECC adataiból, amely a gyártó, termelő cégekre, elsősorban a fémiparra (gép- és szerszámgyártás, járműipar), - a műanyagiparra, a faiparra és bútorgyártásra, valamint a nyomda-, illetve csomagolástechnikai ágazatokra fókuszál.
A multinacionális autóipari vállalatok leállása masszívan érinti a Tier 3-as szintig terjedő beszállítókat. E körben már mostanra többen elbocsátásokra kényszerültek - ha csak átmenetileg is - de a részletekről nem kívánt beszámolni az ügyvezető. Többen jelezték számukra, hogy inkább a munkavállalók bérét fizetik ki a beszerezni kívánt gépek helyett.
A vírus "belenyúlt" az értékláncba
Elsősorban a gépgyártás területén - de jellemzően nem az autóiparban - több olyan vállalat van, amelyet a nagyobb cégek elhalmoztak megbízással azt követően, hogy a Kínában lévő gyártóüzemektől visszavonták a megrendeléseket. Korántsem tömeges jelenségről van szó, de több ügyfél számolt be arról, hogy az új rendelések miatt tele vannak munkával és gyakorlatilag 0-24 órában, heti hét napon át megy az üzemük, sőt további kapacitásokat kell fejleszteniük - magyarázta Tóth, az érintett vállalatok nevesítése nélkül.
Egyelőre nem arról van szó, hogy áttelepítenék a gyártást, hanem arról, hogy egyes vállalatok, amelyek eddig az alkatrészeket kínai gyártóktól vették, most a magyar kkv-k felé fordulnak és belföldről oldják meg a beszállítást. Ez főleg az egyedi, vagy egyedibb termékek gyártása esetén jelent meg, ott ahol az árérzékenység nem tényező, illetve ott, ahol a szállítás csúszását ki kell zárni.
A többség gondban van - kiszáradtak az uniós alapok
Az ECC már tavaly decemberben egy állami támogatási csomagot szorgalmazott a fém- és műanyagiparban aktív cégek számára, mivel 2019 során érdemi lassulást lehetett érzékelni a gyártóiparban. A megelőző évek óriási - elsősorban a járműgyártó cégóriásoknak köszönhető - konjunktúrája végén ugyanis az érintett kis-és középvállalati beszállítói kör a korábbi megrendelések 30-40 százalékát elveszítette. Mindez egybeesett azzal, hogy a 2014-2020-as EU-s támogatási ciklus forrásai lényegében elfogytak.
2020-ban az intézet ügyfélkörének mintegy 95 százaléka sajnos nem tud részt venni olyan pályázatokon, amelyek valójában szeretne, hiszen lehetőségeik a korábbiakhoz képest sokkal inkább limitáltak. A támogatásra jogosult vállalkozások köre a legtöbb idén elérhető pályázat esetén beszűkült - magyarázta Tóth Ádám Ferenc. Az aktív pályázók nagyon várják a következő pályázati ciklus pályázatait, ám ezeket csak 2021 első negyedévére kommunikálták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. A pályázók döntő hányada ugyanakkor már azt is értékelné, ha a beadott kifizetési kérelme minél hamarabb ki lenne egyenlítve.
A telljes cikk: Több magyar gyár sokat nyert azzal, hogy elkezdték Kínát hanyagolni
