Terjedelmes interjút adott a virológiai kutatócsoport vezetője a pécsi egyetem tévéjének. Szerinte a tudományos tapasztalás mára megváltoztatta a szakmai álláspontot.
Számot adott a koronavírus elleni gyógyszerkutatás állásáról Jakab Ferenc, a virológiai kutatócsoport vezetője a Pécsi Tudományegyetem televíziójának.
Három pilléren nyugszik a munkájuk, az első a lehetséges hatóanyagok tesztelése.
I.
"Nagyon fontos volt a vírus genetikai állományának meghatározása, és elindítottuk azt a folyamatot, amelyben a betegek vérében termelődő antitesteket tudjuk mérni a már felgyógyult emberek szervezetében" - mondta Jakab Ferenc.
A hatóanyag kutatása folyamatban van, összesen 300 szert kell vizsgálniuk folyamatosan. A legígéretesebb harmincat már kiemelték, ezeket vizsgálják tovább, az eredmények a kutatók számára biztatóak.
"Találtunk már néhány olyat, amely csökkenti a vírus fertőzését a sejtekben, de ezek a kutatások még nagyon gyerekcipőben járnak" - húzta alá.
Azonban azt is elmondta, hogy
három olyan szer, ami nemzetközileg igen ígéretesnek látszik, alkalmazása komoly mellékhatásokkal jár,
ezért nem lehet olyan könnyen bevetni a gyógyításban. "Pont ezek az ellentmondások, amelyeket tudományosan fel kell oldani" - tisztázta.
II.
A vírus genetikai vizsgálata során 32 teljes mintát tudtak feltérképezni eddig, ebből pedig kiderült, hogy teljesen máshogyan terjedt a vírus Magyarországon, mint Olaszországban; itthon több kisebb gócpont volt, nem egy nagy. Ez arra utalhat, hogy
a külföldről hazatérő magyarok, illetve az átutazók hurcolhatták be a betegséget.
Elárulta azt is, hogy már március közepén jelen lehetett a vírus mindenütt az országban, de a járványügyi intézkedések a gyors terjedést sikeresen megfékezték.
III.
A más felgyógyult emberekben azt vizsgálják, hogy milyen mennyiségű és milyen szintű antitesttel válaszolt a szervezet a fertőzésre.
"Vizsgálataink azt mutatják, hogy azokban a személyekben, akik tünetmentesen vagy enyhe lefolyással vészelték át a betegséget, azok antitestválasza is egy picikét alacsonyabb. Nem tudunk olyan mennyiségű antitestet mérni, mint azoknál, akik esetleg intenzív ápolásra szorultak" - fejtette ki.
Kérdésre válaszolva elmondta, feltételezések szerint aki átvészelte a betegséget, 1-3 évre védettséget kap, de aki enyhébb tünetekkel élte túl, annak a védettségi szintje alacsonyabb.
A maszkviselés kérdésében úgy látja, a tudományos tapasztalás megváltoztatta az ezzel kapcsolatos szakmai véleményét. "Jelen pillanatban azt gondoljuk, hogy
mindenki nyugodtan hordjon maszkot! Kiderült, hogy mindenki tud fertőzni,
a magát egészségesnek érző ember is fertőzhet" - jelentette ki. A maszkot másodlagos védelmi vonalnak nevezte, az első a lakásunk ajtaja.
(Forrás: infostart.hu)
