A 2008-as pénzügyi válság után új, magyar tulajdonossal együtt tudta stabil növekedési pályára állítani a Praktikert a barkácsáruház örökké optimista és lendületes vezetője.
Értékesítőként kezdte, majd végig járta a céges ranglétrát Karl-Heinz Keth, a Praktiker Kft. német származású ügyvezető igazgatója, aki már 37. éve dolgozik a barkácsáruház kötelékében - ebből 22 éve Magyarországon ügyvezetőként. A német Praktiker 1997-es itthoni megjelenése óta eltelt időszakban az áruházlánc sokat megélt a kereskedelmi szektorra jellemző fellendülésekből és hullámvölgyekből.
Kedvező piaci helyzetben jelent meg a Praktiker Magyarországon több mint 20 évvel ezelőtt annak ellenére, hogy már négy versenytárs barkácsáruház is jelen volt a piacon. Piacra lépésekor tudatosan más stratégiát és értékajánlatot fogalmazott meg a többi áruházhoz képest – rendkívül széles szortimentet biztosítottak a vásárlóknak, a klasszikus barkácstermékeken túl bútorokat és háztartási termékeket is nagy választékban kínáltak. A kezdeti időszakban a cég jelentős növekedést tudott elérni e stratégiájának köszönhetően.
A vállalat első évtizedére jellemző dinamikus növekedés a 2008-as válság idején lassult le - 2008-ban még rekord árbevétellel zárták az évet, egy évvel később azonban már veszteséget termelt az áruházlánc. Ráadásul a válság idején a Praktiker akkori német anyacége is csődöt jelentett, ami a hazai Praktiker bankjait is óvatosságra ösztönözte, így nem tudtak külső finanszírozáshoz jutni.
Karl-Heinz Keth-ben ekkor született meg az elhatározás, hogy megmenti a magyar céget a csődhelyzettől.
Elmondása szerint rengeteget számított, hogy az idők során egy nagyon lojális és összetartó csapat alakult ki a Praktikernél, sokan már több évtizede dolgoztak az áruházláncban.
Radikális lépések sorozatát kellett megtennie. Összehívta a Praktiker 150 legfőbb beszállítóját, és ismertette az előttük álló választási lehetőséget: vagy holnap bezárják az áruházat, vagy ha továbbra is szállítanak nekik, akkor tíz év múlva is együtt dolgoznak majd. A Praktiker beszállítói kitartottak az áruházlánc mellett. A költségek lefaragása érdekében újratárgyalta az áruházak épületeihez kapcsolódó bérleti díjakat, volt olyan partner, akihez 4-5 alkalommal is visszament tárgyalni, amíg meg nem egyeztek.
Az ügyvezető ekkor külső finanszírozás bevonása céljából több bankot is felkeresett és prezentálta a Praktiker válságstratégiáját. A bankok azonban konzervatív hitelezési politikát folytattak, és a külső hitelforrás biztosításának egyik feltétele egy további befektető bevonása volt. A nehéz piaci helyzet miatt két versenytárs barkácsáruház ekkor már kivonulóban volt a magyar piacról, az iparági szereplők pedig tisztában voltak a Praktiker nehézségeivel, így mindenki arra számított, hogy ők is befejezik.
Az ügyvezetőt azonban ez nem zavarta: Karl-Heinz Keth optimistaként, annyira meggyőzően adta elő a potenciális befektetőnek a lehetőséget, míg végül Veres Tibor, a Wallis Csoport tulajdonosa igent mondott, de volt egy feltétele: Karl-Heinz Keth is részesedést vásárol a cégben.
A Wallis Csoportnak köszönhetően így vált tehát egy korábban erős német barkácsáruház-lánc márka 2016-ban magyar tulajdonúvá.
Innentől újból aranykor kezdődött. A Wallis Csoport megjelenését követően, az első évtizedhez hasonlóan, folyamatosan fejlődni tudott a barkácsáruház-lánc, az utóbbi négy évben kétszámjegyű éves növekedést sikerült elérniük.
A teljes cikk: Optimista a Praktiker ügyvezetője: a home office kedvez az eladásoknak
