Fellázadtak a Vatikán nyolc kapujánál őrt álló svájci gárda testőrei. Kizárólagosságot kérnek az egyházfő biztonságának felügyeletében, amelyet öt évszázad után más hatósági erőkkel kell megosztaniuk.
1506. január 22-től a mi feladatunk a mindenkori pápa biztonsága, de mára csak az apostoli paloták bejáratainak az őrzése maradt ránk - panaszkodott a sajtónak a svájciak három éve kinevezett parancsnoka, Elmar Theodor Maeder, aki sürgős reformot követel a 110 fős testőrség számára. A kék-sárga-piros csíkos, tévesen Michelangelónak tulajdonított, és összesen 154 darabból álló egyenruha modernizálását, de főleg az alabárddal és karddal felfegyverzett testőrök létszámnövelését és a kor követelményei szerinti felszerelését. A svájciak a német (bajor) pápában reménykednek.
A szálka a gárdisták szemében az úgynevezett vatikáni csendőrség, amely korábban a pápai katonaság volt, most pedig Vatikánváros rendőrsége. Öltönybe és nyakkendőbe öltözött tagjai a lengyel pápa elleni 1981-es merénylet óta felelősek az apró állam biztonságáért. Az olasz rendőrség és csendőrség speciális egységeinek egykori emberei alkotják, olyan informatikai és technológiai háttérrel, mely messze meghaladja az európai hatóságok eszközeinek átlagos szintjét. A Vatikánon kívül - és a római Szent Péter téren is - az olasz rendőrség vigyáz az egyházfőre. Ezért keltett csodálkozást az olasz hatóságok részéről, amikor XVI. Benedek, legelső útján a dél-olasz Bariba, magával vitt két svájci gárdistát. A pápának ígéretet kellett tennie, hogy ez nem fordul többé elő. Ha külföldre távozik, mint az elmúlt nyáron Kölnbe, akkor a vatikáni csendőrség tagjai kísérik a pápát.
- Elegünk van abból, hogy cirkuszi lovak legyünk! 1527-ben a svájci gárdisták közül 147-en áldozták életüket VII. Kelemen pápáért!" - hangsúlyozta Maeder ezredes, aki szerint a reform pillanata jövőre, a testőrség fennállásának ötszázadik évfordulóján lehetne. Vatikáni hangok szerint viszont a gárdisták hírnevére az 1988-ban történt hármas gyilkosság vetett árnyékot, amikor is a mai napig nem tisztázott okok miatt az egyik testőr lelőtte Alois Estermann parancsnokot és feleségét, majd öngyilkos lett.
Ha mégis lesz reform, az biztos, hogy a feltételek nem változnak: a gárda tagja csakis svájci útlevelû, katolikus, 19-30 év közötti, legalább 174 cm magas, nőtlen férfi lehet.
(nol.hu)
