Milyen felelőssége van a cégeknek, és hogyan befolyásolja a klímahelyzetet a vállalati működés? Mit tudnak tenni most a magyar vállalatok azért, hogy a vírusválság után hatékonyabb, mégis etikusabb és zöldebb üzleti modellel tudjanak visszatérni? Ezekről a kérdésekről is szó volt a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
A legfrissebb adatok szerint nagyot zuhant a magyar ipar a koronavírus-válság hatására. Márciusban az ipari termelés volumene 10 százalékkal múlta alul az előző havi szintet. Az áprilisi számok még rosszabbak lesznek az ipar szempontjából, hiszen a korlátozások a hónap nagyobb részét érintették.
A számokból is látszik, hogy rendkívül nehéz helyzetben vannak a magyar vállalatok. Fontos kérdés a jövőre nézve, hogy hogyan tudnak reagálni a cégek a kialakult helyzetre, és milyen hatással lehet a vírusválság a jövőben az üzleti gondolkodásra. Erről beszélgettek a résztvevők a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb, Otthon is Műhely c. videójában.
Fazekas Dóra, a Cambridge Economics igazgatója szerint a cégek magatartását nagymértékben meghatározza, hogy mit várnak el tőlük a fogyasztók és a szabályozók – márpedig utóbbiak elkötelezettsége meghatározó lesz abban, hogyan tudunk kilábalni a vírushelyzetből. Kardinális kérdés, hogy a döntéshozók mennyire elkötelezettek egy zöld megújulás mellett. A szakértő úgy látja, célzott intézkedésekkel lehet tenni a járvány folytatásának megelőzéséért, a digitalizáció, a tisztább termelés lehet a megújulás kulcsa.
A Cambridge Economics igazgatója beszélt arról is, hogy az egzisztenciaépítés összekapcsolható a zöldítéssel, például egy zöld munkahely megteremtésével is. Külföldről sok rutinos, a modern, zöld technológiákat ismerő szakmunkás érkezett most haza, előtérbe kerülhet a hazai termelés is. Hozzátette: még van időnk elkerülni azt, hogy a koronavírus-válságban tapasztalt magatartás váljon a mindennapok normájává. Csak az emberi magatartáson múlik, hogy a műanyag kesztyűket, maszkokat szétdobálják-e az utcán, vagy megfelelően szelektív újrahasznosításra kerülnek.
A válság alatt is látható, hogy a vállalati szektornak jelentős tudásbázis áll rendelkezésére ahhoz, hogy megoldásokat szállítsanak – mondta el a videóban Ifj. Chikán Attila, az energiaszolgáltató ALTEO Nyrt. vezérigazgatója. A különböző iparágak rendkívül eredményes megoldásokat dolgoznak ki jövőjük építése érdekében. Ezt a tudást pedig érdemes használni a különféle iparágakban is. A cégvezető példaként hozzátette, hogy a gazdasági aktivitást a villamosenergia-fogyasztás nagyon jól mutatja: a számokból az látszik, hogy komoly visszaesés volt az iparvállalatok energiafogyasztásában, ugyanakkor a háztartások fogyasztása emelkedett.
A cégvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a várakozások szerint rövidtávú hatás a fosszilis energia árának csökkenése, hosszú távon biztosan áremelkedés várható. Ebből a szempontból a megújuló energia szerepe megerősödik, egyrészt a fogyasztói elvárások, másrészt az ellátásbiztonság szempontjából. A megújuló energiával működő erőművekben ugyanis gyakorlatilag egyáltalán nem lép fel ellátási probléma, megbízhatóan működnek, a külvilág hatásaitól függetlenül termelik az energiát. Ez egy radikális, gyors tempójú növekedést jelenthet, a villamosenergia-termelési mixben a megújuló energiának jóval nagyobb szerepe lehet a jövőben.
Vaszkó Gábor, a GMO-és vegyszermentes élelmiszereket gyártó Civita Group Zrt. vezérigazgatója egyértelmű változást tapasztalt a fogyasztói magatartásban az elmúlt hónapokban: egyrészt megszűnt a HORECA, azaz az éttermi értékesítés, a másik oldalról viszont a kiskereskedelem tudta kompenzálni ezt a kiesést. Ilyen gyorsaságú változásoknál kiemelten fontos, hogy milyen gyorsan tud reagálni egy cég a folyamatosan érkező kihívásokra: a Civita Group - többek között – papírmentes irodát hozott létre az elmúlt időszakban. Sok múlik a dolgozók rugalmasságán, befogadókészségén is: ez a sikeresség egyik kulcsa.
A vezérigazgató elmondta, fontos törekvésük, hogy olyan fenntartható cégműködéssel tudjanak üzemelni, ami hosszú távon is a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után, ennek része, hogy 50 km-es körzetből szerzik az alapanyagokat. Az tehát, hogy a globális kereskedelemre, az ellátási láncokra is komoly csapást mért a járvány, rávilágított arra, hogy bizonyos gazdálkodási formák nem lesznek a jövőben fenntarthatók.
(Forrás: www.portfolio.hu)
