Egy város élhetőségét több dolog együttesen határozza meg. A megfelelő társadalmi és gazdasági szolgáltatások mellett legalább annyira fontos tényező a környezet állapota és minősége, amihez az épített környezet is nagyban hozzájárul. A most induló lakásfejlesztéseknél szerencsére egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a fenntarthatósági szempontok, ami az egyre szigorúbb energetikai követelményeknek való megfelelés mellett a fejlesztéshez kapcsolódó zöldfelületek arányában is megmutatkozik.
Az élenjáró fejlesztéseknél ráadásul nemcsak az épület köré horizontálisan, hanem magukra az épületekre vertikálisan is terveznek növényeket, amire a külföldi mellett már hazai példát is látunk.
A 2021-től szigorodó energetikai szabványok alaposan átformálhatják az új építésű házak és lakások piacát. Az életbelépő rendelet szerint az épület úgynevezett primer energiaigényének (fűtés és használati melegvíz előállításának energiája) 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, valamint teljesíteni kell a legalább BB energetikai minősítést. A szabványok mellett azonban a szemléletnek is változnia kell ahhoz, hogy a fejlesztések valóban elinduljanak egy fenntartható, klímatudatos irányba.
Zöldfelületekkel a klímaváltozás ellen
A körülöttünk lévő épületek tehát nemcsak a vizuális hatás miatt, hanem a települések klímájának és levegőminőségének szempontjából is nagy szereppel bírnak. Az épületek által kisugárzott hőmennyiség nyaranta tovább fokozza a környezetüknél amúgy is forróbb városok hőmérsékletét, ami rendkívül kellemetlen az ott élők számára. A sűrűn beépített területeknél ilyenkor városi hősziget alakul ki, ami az épületekből és a körülötte lévő burkolt felületekből kisugárzott hőmennyiség hatására több fokkal megemeli az éjszakai hőmérsékletet.
Télen ennek hatására legfeljebb csak a fűtési költség lesz kevesebb, a forró nyári napokon azonban a városon kívüli hőmérséklethez képest mintegy 5-6 Celsius fokkal magasabb hőmérsékletek mérhetők, aminek következtében a lakásokban akár tartósan 30 fok feletti hőmérséklet alakul ki. A jövőben Budapesten is egyre hosszabb hőhullámokra kell számítanunk, éppen ezért különösen fontos, hogy a fejlesztésekhez a lehető legtöbb zöldfelület kapcsolódjon.
A magasabb növényborítottság ráadásul a kellemesebb mikroklíma mellett a szállópor koncentrációját is csökkenti, ami a levegőminőség és a lakosság egészségi állapotának javulásához is hozzájárul. Nem véletlen, hogy a világ fejlettebb nagyvárosaiban újabb és újabb ötletekkel állnak elő a zöldfelületek arányának növelésére.
A teljes cikk: Elkészült az ország legmagasabb zöld épülete
