A kínaiak máshol keresnek szövetségeseket, miközben békülésre bírnák az amerikai vezetést. Európa eddig a nevető harmadik volt, de a G20-csúcs után fordulhat a kocka.90 százalékban készen van az amerikai–kínai kereskedelmi egyezmény – közölte Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, akinek a jó rendőr szerepe jutott az elhúzódó tárgyalásokon a két óriás között.
Trump elnök viszont inkább hallgat a rossz rendőrre, a kínaiak mumusára, Robert Lightizer kereskedelmi főtárgyalóra. Ő pedig azt súgta az elnök fülébe: fenyegesse meg újra Pekinget annak érdekében, hogy a kínaiak engedjenek ott, ahol nem akarnak engedni. Trump közölte is: ha nem lesz egyezmény, akkor újabb 300 milliárd dolláros szankciók következhetnek a kínaiak amerikai exportjára. Ezzel gyakorlatilag minden kínai árut büntetővámmal sújtanának a világ legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban.
Mindez Amerikának jobban árt, mint Kínának – bizonygatták a kínaiak a China Daily konferenciáján, de ezt maguk sem gondolják komolyan. Ehelyett tovább folyik az exportiparágak áttelepítése a szomszédos országokba. Vietnam például máris jelentős mértékben profitál ebből.
Hszi Csin-ping elnök már Oszakába érkezett, mert Japán miniszterelnökével kíván tárgyalni a G20-csúcs előtt, és még azt megelőzően, hogy leülne szemtől szembe Donald Trumppal.
Messze már az az idő, amikor Trump unokája ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit. Kereskedelmi háború folyik, amelyben épp az előző G20-csúcstalálkozón kötöttek fegyverszünetet abban a reményben, hogy közel a megállapodás. Aztán kiderült, hogy mégsem, Hszi Csin-ping pedig megkezdte a nagy bekerítési hadműveletet: idei első diplomáciai körútját Európában tette meg, ahol minicsúcson, Párizsban az Élysée-palotában megállapodott Angela Merkel kancellárral, Emmanuel Macron elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, hogy együtt veszik fel a harcot Trump brutális nemzeti önzésre épülő politikájával szemben.
De nem ez volt az egyetlen útja a kínai vezetőnek. Hszi Csin-ping nemrég Szentpéterváron ünnepelte hatvanhatodik születésnapját, ahol Putyinnal kölcsönösen kijelentették, hogy egymás legjobb barátai. Oroszország gazdaságilag nem igazán nagyhatalom, de katonailag az – és a kínai–amerikai szembenállásnak komoly stratégiai okai is vannak.
Csütörtökön pedig Abe Sindzo japán miniszterelnökkel tárgyal Kína első embere. A világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma az USA szövetségese, de gazdaságilag a vetélytársa is. Japánban még jól emlékeznek arra, hogy az amerikaiak kikészítették őket, amikor kérdésessé tették az USA vezető szerepét a globális gazdaságban, még a nyolcvanas években. Ha netán a távol-keleti szigetországban megfeledkeztek volna erről, akkor egy kínaiak által rendezett Nyílt globális világ elnevezésű tanácskozás Oszakában emlékeztette őket erre.
Olvass tovább: Kína után Európa lesz Trump következő ellenfele?
