A Magyar Apartmankiadók Egyesülete illetve a Felelős Rövidtávú Lakáskiadók Szövetségének tagjai támogatják az Airbnb piac szabályozását, fontosnak tartják, hogy a piac kifehéredjen – áll az OGH hírügynökséghez eljuttatott javaslatcsomagjukban.

A világon sehol nem hotelipari érdekekre hivatkozva korlátozták a rövid távú lakáskiadást. Azon a néhány helyen, ahol szűkíteni akarták ezt a piacot, ott a tömegturizmus okozta negatív hatásokat akarták visszaszorítani (lásd Velence, Amszterdam és Barcelona, ahol a városra ki kellett tenni a megtelt táblát). Most viszont egészen más az alapállás: a COVID-19 járvány miatt a turizmus és a gazdaság újraindítása van napirenden. Nem rövid távú megoldást kell keresni, mint Berlinben, ahol először teljesen betiltották, majd feloldották a korlátozást, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Közép-Kelet Európában sehol nem hozták még hátrányba a rövid távú lakáskiadást

„Közép-Kelet Európában jelenleg sehol sem hozták eddig versenyhátrányba a turizmus fontos pillérét adó rövid távú szállásadókat” – hívja fel a figyelmet Schumicky Balázs, hozzátéve, ha rossz irányba megy el a piac szabályozása, akkor abból Bécs és Prága fog nevető győztesként kijönni Budapest helyett.

A szakember véleménye szerint az MTÜ nagyszerűen felépítette a Budapest brand-et, és sikeresen menedzselte eddig Budapest turizmusát, hagyta, hogy a piaci folyamatok mentén forrjon ki a verseny.

„A szálloda iparnak és a rövid távon lakáskiadóknak nem egymással kéne versenyeznie, mert abból csak mindenki veszíteni fog. Ahogy ezt egy év elején az MTÜ által prezentált kutatás is megerősítette, nagyrészt két külön piacról van szó. A városnak és a gazdaságnak most minden látogatóra szüksége van a jelentősen kevesebb utazó közül. Magyarország és a térség országai különösen sikeresen küzdötték le a járványt, így kedvelt célpontok lehetnek. Örültség lenne ezt a vonzerőt tönkre tenni értelmetlen korlátozásokkal.” – jegyzi meg Somló Iván, a FRLSZ elnöke. „Van viszont 4-5 közös érdekünk, amely mentén szeretnénk az MTÜ-vel együttműködni. Ilyen a minőségi turizmus és az árszint növelése, illetve a feketén működők visszaszorítása. Ehhez kiváló eszköz például az idéntől kötelezővé tett NTAK regisztráció. Az lenne a fontos, hogy ez valóban számon kérhető legyen. Megkereséseink alapján minden szálláshelyfoglaló portál (Airbnb, Booking.com stb.) hajlandó lenne arra, hogy a hirdetést regisztrációs szám feltűntetéséhez kösse.” - teszi hozzá Somló Iván az FLRSZ elnökségi tagja.

A lakásban megszállni akarók nagy része nem szállodára, hanem másik városra fog váltani

„Tévedés azt gondolni, hogy ha valaki például az Airbnb felületén nem talál megfelelő szállást Budapesten, akkor a hotelek között kezd majd keresgélni. Megváltoztak ma már az utazási szokások és ez most duplán igaz, amikor a vendégek jelentős része autóval fog érkezni, európai országokból. Ha nem találnak itt megfelelő szállást, félő, hogy Prágát, Bécset vagy éppen Krakkót fogják beütni a keresőbe. Sokan nem is tehetnek mást, mert a hotelek nem szolgálják ki az igényeiket (az Airbnb statisztikái alapján 89% választ lakást a csak ott elérhető funkciók miatt, mint például a konyha). Mások pedig olyan élményt keresnek, amit egy hotel nem nyújt számukra (81% szeretne minél inkább egy helyi lakoshoz hasonlóan élni). Mint, ahogy a hotelek vendégeinek nagy része sem véletlenül választotta ezt a szállásformát és ez így is van jól. Ugyanakkor az mindannyiunk érdeke, hogy a város ismét megteljen élettel” – nyilatkozta Rege Mihály, az FRLSZ elnökségi tagja.

A BKIK hamarosan megjelenő tanulmánya szerint is nagyon fontos az Airbnb-szektor, és nem szabad korlátozni a kiadható napok számát. A kiszivárgott szigorú korlátozási tervek - évente csak korlátozott számú napokon lehetnének nyitva a szálláshelyek - azonban ha ténylegesen megvalósulnak, tönkretennék a budapesti Airbnb-piacot, mivel 120 nap alatt nem lehet értékelhető hozamot elérni. Az intézkedés egyfelől a fekete gazdaságot erősítené, másfelől a piac legértékesebb, becsületesen dolgozó szereplőit arra szorítaná, hogy lakásaikat kivonják a rövid távú piacról. A piac már úgyis elkezdte szabályozni magát, és a rövid távú lakáskiadók jelentős része átállt hosszú távú kiadásra, és nem is fog visszatérni, amíg nem lesz folyamatosan jelentős mennyiségű turista.

A koronavírus kihívására is jó alternatíva az Airbnb

Végül, de nem utolsó sorban: a Covid-19 kapcsán kialakult helyzetben is az Airbnb jó alternatíva a turizmusban. A vendégek a pandémia miatt kifejezetten a biztonságosnak vélt kisebb szállásokat, apartmanokat keresik. Itt nyilván jobban betarthatóak a szociális távolságok, nincsenek közös étkezők, és nem hordoz rizikófaktort a légkondicionálás illetve nagyobb kontrollal tudnak rendelkezni a tisztaság felett, hiszen ezek a lakások jellemzően tisztítószerrel és mosógéppel felszereltek.

A nemzetközi versenyben tehát nem szűkíteni kell a szálláshely kínálatot, hanem színesíteni, hogy a potenciális vendégek több alternatíva közül tudjanak választani az adott desztinációban – összegzik véleményüket Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesülete illetve Somló Iván, a Felelős Rövidtávú Lakáskiadók Szövetségének nevében.

A Budapest-brand is veszíthet vonzerejéből

Sok döntéshozó nem érti ezért, hogy miért kellene a hoteleket mesterséges piaci szabályozással versenyelőnybe hozni Budapesten, aminek a végeredményeképpen kevesebb turista választhatja a fővárost, és nem utolsó sorban a 10 év alatt jól felépített Budapest-brand is veszít vonzerejéből több millió potenciális turista szemében.
Összefoglalva a szektor valamennyi szereplője üdvözöl minden olyan döntést, ami szektor fehéredésével jár, és a tisztességes adófizető lakáskiadókat segíti. Viszont ellenez minden olyan átgondolatlan lépést – elsősorban az éves kiadhatóság korlátozását – ami a rövid távú szálláskiadás eltűnésével, és a turisták számának drámai visszaesésével járna. Nehéz helyzetbe hoznák ezzel nem csak a lakáskiadókat, hanem a taxisokat, vendéglátósokat, idegenvezetőket és mindenkit, aki a turizmusból él.

Nem szabad Budapest turizmusának tervezésében figyelmen kívül hagyni a rövid távú lakáskiadást igénylő vendégek által megvalósuló költéseket (3,1 millió vendég éjszaka 2019-ben), valamint a szállásadók által fizetett adóbevételeket – többek között az idegenforgalmi adót, turizmusfejlesztési hozzájárulást, ÁFA-t, építményadókat – ebben a nehéz gazdasági helyzetben.

Tények és számok

• KSH adatok szerint Budapest vendégforgalma 2015-2019 között 809.000 vendéggel bővült. Statisztikai mérésekből levezethető, hogy a növekményt jelentő turisták kifejezetten apartmanokat keresnek szállásként.
  
  
• Az MTÜ által közölt adatok szerint a 2018-ban a Budapesti egyéb szálláshelyek általi vendégéjszakák száma 3.000.000, míg az összes vendégéjszakák száma 30,9 millió éjszaka volt, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulás pedig a GDP 10,7%-a. Ez alapján az egyéb szálláshelyek álltál termelt Budapesti turizmus közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a GDP 1%-a lehet.
  
  
• A rövidtávú lakáskiadás piaca szabályozás nélkül is reagált a világjárvány által okozott keresleti hiányra. Körülbelül 13.000-15.000 magán-, és egyéb szálláshely működött Budapesten a járvány előtt (forrás: AirDNA). Jelenleg kevesebb mint 10.000 található, és ezek tulajdonosainak egy része az Airbnb-n keresztül már közép- és hosszú távra adta ki a lakását. Felmérések szerint az illegálisan működő rövidtávú szálláshelyek száma kb. 30% Budapesten. Budapest turisztikai fellendítésében a fapados járatok elterjedése mellett a magánszálláshelyek elérhetővé válása játszott kiemelkedő szerepet. Olyanok számára vált lehetővé a városlátogatás, akik korábban ezt nem tudták megengedni maguknak.

(Forrás: KSH/MTÜ/MAKE)