A rali alapvető oka az volt, hogy fiatal, tőzsdézésben teljesen tapasztalatlan kereskedők millió rohamozták meg a tőkepiacokat, jelentős többségük a Robinhood nevű díjmentes, szinte játékosan egyszerű startupot használta ahhoz, hogy beszálljon. Bár az új belépők aktivitása jelentős löketet adott a piacoknak, egyre több jel utal arra, hogy sírás lesz a vége a dolognak: már most is rengetegen bukták el a pénzüket, sőt van, aki öngyilkos is lett. Nagyon úgy tűnik, hogy jelentős átalakulást hozhat a „Robinhood-traderek” belépése a tőzsdékre és a brókercégekre nézve is.

Összeomlott az érdeklődés súlya alatt az új tőzsdés őrület

A Robinhood egy amerikai tőzsdei startup, a lényege, hogy egy mobilos alkalmazáson keresztül nagyon könnyen és díjmentesen kínál kereskedési lehetőséget ügyfeleinek. A Robinhood felületén egyszerű részvényvétel-eladáson kívül egy csomó komplex ügyletet lehet folytatni, lehet ETF-ekkel kereskedni, shortolni, opciós ügyleteket végrehajtani, sőt, néhány amerikai államban még kriptopénzt is árulnak.

A 2013-ban indult Robinhood a szó szoros értelmében felforgatóként jelent meg a piacon: díjmentes brókerszolgáltatásaival jelentősen lenyomta az árakat a piacon. Annak érdekében, hogy tartsák a lépést a fintech-kel, számos nagybank és hagyományos brókercég másolta le a Robinhoodot, többek közt

• díjmentes részvénykereskedési alkalmazást indított a Merrill Lynch Merrill Edge néven és a Charles Schwab,
• nullára vágta kereskedési jutalékát az E*Trade, a TD Ameritrade és az Interactive Brokers is számos területen csökkentette vagy teljesen ingyenessé tette a kereskedést,
• ingyenes részvénykereskedési szolgáltatást indított a Revolut és Európában elindult a Freetrade, melynek profilja nagyon hasonló a Robinhoodhoz.

A Robinhood népszerűsége mégis csak idén ugrott meg igazán,

a Covid-krízis alatt befektetők milliói nyitottak számlát a startupnál, június elejére 13 millióra ugrott a Robinhood-felhasználók száma.

Az új belépők oroszlánrészét fiatal, Y-generációs kisbefektetők alkották, akik az életükben nem nyúltak korábban részvényekhez, viszont végignézték, ahogy az X-generáció és a boomerek meggazdagszanak a 2008-2009-es válságot követő, szinte töretlen tőzsdei emelkedésen.

A Covid miatti összeomlás jó beszállási pontokat teremtett a piacon, elsősorban ezért döntöttek most amerikai fiatalok milliói úgy, hogy elkezdenek tőzsdézni.

A Robinhood iránti kereslet olyannyira megnőtt, hogy a cég informatikai rendszere többször is összeomlott a Covid-krízis leghevesebb időszakában, a fintech egyszerűen nem volt megfelelően felkészülve arra a forgalomra, amit a február végi, március eleji forgalom alatt tapasztalt.

Veszélyes kereskedési szokásokat hozott

A fiatal befektetők tömeges megjelenése a piacon teljesen újfajta kereskedési szemléletet is magával hozott:

• számos friss belépő extrém kockázatvállalással kereskedik, nem ritkán komoly tőkeáttéttel, sokan úgy gondolnak a tőzsdézésre, mint a szerencsejáték alternatívájára,
• előszeretettel vásárolnak be csőd szélén lévő vagy éppen csődbe jutott cégekbe remélve, hogy felpattan az árfolyam,
• rendkívül aktívan kereskednek, igyekeznek a nagyobb tőzsdei mozgásokat meglovagolni, saját maguk kezelik a pénzt és kevésbé hajlandók profi portfóliómenedzserekre bízni a pénzüket.

E szemléletnek köszönhetően olyan anomáliák jelentek meg a tőzsdéken, melyekkel még a legtapasztaltabb befektetők sem találkoztak.

Május 22-én csődbe ment a Hertz, a világ egyik legnagyobb autókölcsönzője, február 21-én még 20,25 dollárt értek a cég részvényei, a csőd bejelentése után 0,56 dollárig estek a papírok. A „Robinhood-traderek” viszont mégis rákaptak a cég papírjaira és egészen 5,53 dollárig srófolták fel az árfolyamot, hiába jutott csődbe a vállalat. A spekulatív hangulatot egyértelműen az hajtja, hogy az amatőr kereskedők azt remélik, hogy valamilyen úton-módon visszapattannak a Hertz részvényei, de többségük aligha van tisztában azzal, hogy ha megkezdik a cég likvidációját, ők jó eséllyel egy petákot sem kapnak a papírjaikért.

A csődbe jutott Hertz papírjaiban 170 ezer Robinhood-befektető ragadt benn, mielőtt ismét összeomlott volna az árfolyam.

Bár az öngyilkossághoz vezető ügylet részleteit még mindig homály fedi, felmerült az is, hogy csak átmeneti volt a mínusz Kearns számláján, amíg egy opciós ügylet teljesült. A tragikus sorsú tradernek számos olyan kortársa lehet, aki tapasztalatlanságából kifolyólag ténylegesen is eltőzsdézte az összes pénzét a Covid-krízis ideje alatt.

Ez ráadásul még csak a kezdet lehet: a fiatalok extrém kockázatvállalásából következő piacmozgások miatt több profi befektető is figyelmeztetett arra, hogy lufi van kialakulóban a tőzsdéken, melynek fújódásával a „Robinhood-kereskedőket” is masszív veszteség érheti.

Igenis baj az, ha túl egyszerű?

Bár a fújódó lufi és az instabil rendszere miatt már egy ideje szaporodnak a Robinhoodot támadó kritikák, széles körben csak azután kezdték el támadni a Robinhoodot, miután emberéletet is követelt a sokak szerint túlságosan is egyszerűen használható kereskedési rendszer. A kritikusok szerint

• a Robinhood trivializálja túl egyszerű és játékos interfészével az olyan komplex és kockázatos ügyleteket, mint az opciós kereskedés, ez pedig túlzott kockázatvállalásra ösztönzi a tapasztalatlan befektetőket. Egy hevesen kritizált példa erre az, hogy ha egy ügyletet elvégzünk a Robinhood felületén, konfettit jelenít meg a képernyőn.
• a Robinhood lényegében 18 év fölött bárkit enged hozzáférni a szolgáltatásaihoz, nincs érdemi szűrés annak tekintetében, hogy egy kereskedő mennyire gyakorlott különféle ügyletek kivitelezésében.
• a Robinhood nem ad megfelelő tájékoztatást arról, hogy egyes tranzakcióknak milyen hatása lesz az egyenlegre nézve, Kearns öngyilkossága is valószínűleg abból fakadt, hogy egy opciós ügylet teljesülésére várva átmenetileg durva mínuszt mutatott az egyenleg, holott nem feltétlen volt a veszteség akkora, mint amekkora a kijelzőn megjelent.

A tragédia után a Robinhood vezetősége megígérte, hogy felülvizsgálják szolgáltatásaikat, szigorítanak egyes kereskedési lehetőségek elérhetőségén és nem fognak konfettit szórni azoknak a felhasználóknak az arcába, akik lehet, hogy éppen elbukják az összes megtakarításukat.

A startup malőrjei intő jelként szolgálhatnak azoknak a riválisoknak is, akiket „inspirált” a fintechcég működési modellje. Szinte biztos, hogy

• búcsút mondhatunk a „játékos”, már-már gagyiba hajló részvénykereskedési alkalmazásoknak,
• komolyabb szűrőket fognak alkalmazni a tőzsdézéssel foglalkozó vállalatok annak kapcsán, hogy kik azok, akiknek megnyitják a teljes eszközpalettát. Előfordulhat az is, hogy vagyoni szűrőket alkalmaznak majd a startupok annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék azokat a kereskedőket, akik olyan pénzzel játszanának, melynek az elvesztése igenis fáj.
• Talán kicsit nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a részvénykereskedési startupok az ügyfél edukációjába, nem kizárt, hogy lesznek oktatóképernyők, kötelező demószámlák majd, melyeket az új ügyfeleknek végig kell vinniük.
• Nehezebb lesz hitelből kereskedni.

Még az is lehet, hogy a díjmentes kereskedés is veszélybe kerül, hiszen talán jobban átgondol egy-egy ügyletet a befektető, hogy ha fizetnie kell érte.

Az viszont biztos, hogy a „Robinhood-kereskedők” és az újfajta kereskedési szokásaik nem tűnnek el a piacról, ezt pedig a rutinosabb, nagyobb vagyonú befektetők, hedge fundok is megpróbálhatják az előnyükre fordítani.

(Forrás: portfolio.hu)