A technikai feltételek megléte ellenére azonban már néhány hét eltelte után érezhető az iroda, az irodai infrastruktúra hiánya. A home office-szal kapcsolatos tapasztalatait Szőke Viktória, a Robertson Hungary tanácsadója osztotta meg.
„Két hete tart a koronavírus krízis okozta kényszer home office. Itthon az egész család. Az étkező asztal konnektorhoz legközelebb eső részén alakítottam ki az irodám, minden más szoba foglalt. A gyerekek online tanórán, a párom egész nap skype-on lóg, a sávszélesség szűkössége néha érezhető, ha elmegy a wifi, mindenki kiabál. Ez nem az elmélyült itthoni home office. Húszpercenként jön valaki és kinyitja a hűtőszekrényt. Próbálok koncentrálni, nem könnyű. Pedig mindig vágytam rá, hogy home office-ban dolgozhassak, legalább heti egyszer. Most megkaptam. Megkaptuk. Azt a home office-t, ami annyira elérhetetlen volt számomra, most kifejezetten rosszul élem meg.” – kezdte gondolatait a tanácsadó.
„Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a mostani, egy teljesen más helyzet. Benne van a levegőben a feszültség és bizonytalanság. Lassan már nemcsak az egészségünkért, hanem minden másért is aggódhatunk. Mindenesetre a kialakult helyzet jó alkalom arra, hogy újra átgondoljuk a home office előnyeit és hátrányait. Ha végre valahára véget ér a járvány és minden visszatér a régi kerékvágásba, vajon akkor is vágyom majd arra, hogy itthonról dolgozhassak? Állandó jelleggel biztosan nem. Szeretem a munkahelyem és szeretem a kollégáimat is. Az irodában hallom, hogy mit beszélnek a többiek, hallom, hogy ki mivel foglalkozik, kérdezek tőlük, kérdeznek tőlem. Jelen vagyok. A heti egy napot továbbra is ideálisnak tartanám, hiszen vannak olyan munkafolyamatok, amiket jobb úgy végezni, hogy teljesen egyedül vagyok, senki sem zavar, nem zökkent ki semmi. Ezenkívül nyerek egy plusz órát magamnak, amit az utazással töltenék. Tudom, hogy nem vagyunk egyformák, mindenki másképp tud hatékonyan dolgozni.”
"Egész biztos vannak olyan szektorok, ahol sokkal nagyobb a produktivitás otthonról. Igen ám, de mi van azokkal a nehezebben mérhető, de nagyon fontos tényezőkkel, mint a kooperációt igénylő innovatív ötletelés, vagy a nagyobb személyességet igénylő kreatív együtt gondolkodás? Az egy légtérben dolgozó munkavállalók esetében igazolhatóan gyorsabban születik megoldás egy-egy problémára, nem véletlenül sok élenjáró technológiai világcég kultúrájában limitálva van a home office, inkább az irodai tereket alakítják úgy ki, hogy a kooperációt, a kreativitást serkentsék. Ha valaki rendszeresen, a napok többségében otthonról dolgozik, előbb-utóbb kikerül a munkahelyi információ áradatából és nem fogja a csapat részének érezni magát."
Melyek a legzavaróbb tényezők?
A Cushman & Wakefield egy felmérést készített arról, hogy az érintett cégeknél mennyire sikerült jól, mennyire volt gördülékeny az otthoni munkavégzésre való átállás. A megkérdezettek legnagyobb része úgy gondolja, hogy zökkenőmentes volt az átállás, a home office során azonban több olyan tényezőt is említettek ami kihívást jelent. Ezek, az említések gyakorisága szerint az alábbiak:
- személyes találkozások és kommunikáció hiánya (22%)
- problémás internetkapcsolat, IT megoldások hiánya (21%)
- a családtagok, gyerekek állandó jelenléte (9%)
- "on-site work" (6%)
- munka iránti elköteleződés, felelősség, motiváltság (6%)
- papíralapú folyamatok (5%)
- pénzügyi adminisztráció (4%)
- átalakult munka (2%)
Ennyi home office lenne ideális
Laszlo Bock, a Google korábbi HR vezetője szerint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése mindenki számára fontos. Jelenlegi cége felmérései alapján:
AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉS IDEÁLIS IDŐTARTAMA HETI 1,5 NAP. ENNYI OTTHON TÖLTÖTT IDŐ MELLETT A MUNKAVÁLLALÓ MÉG MEGFELELŐ MENNYISÉGBEN RÉSZT VESZ AZ IRODAI KULTÚRÁBAN, UGYANAKKOR ELÉG IDEJE VAN AZ ELMÉLYÜLT MUNKÁRA IS.
Bock szerint nem azért kapnak a munkavállalók ingyen snacket a munkahelyen, hogy nehogy éhen haljanak délig, hanem azért, hogy több időt töltsenek együtt, mert ezekben a pillanatokban jöhetnek a nagy gondolatok, megoldások.
