Biztos volt ugyanis abban, hogy hamarosan jön majd egy cég, amelynek szüksége lesz rá. Noha nem sikerült megszereznie a bankhitelt, és az emlegetett hollandok sem adtak tőkét, tartalékai mozgósításával ő mégis belevágott, lerakva az alapvetően ma is ipari ingatlanok építtetésével és bérbe adásával foglalkozó debreceni Xanga csoport alapjait.

A mátészalkai születésű üzletember a debreceni egyetemen szerzett agrárközgazdász diplomát, és 1987-ben a Magyar Nemzeti Bankban kezdett dolgozni. Épp időben ahhoz, hogy jelen legyen a kétszintű bankrendszer létrehozásánál, így munkahelyváltás nélkül került át egy évvel később a Demján Sándor vezetése alatt létrejövő Magyar Hitel Bankhoz. Ott pár év alatt felügyelőbizottsági tag lett a budapesti központban, miközben Mátészalkán volt 1500 ügyfele.

1993-ban az állami fejlesztési bankhoz került át, ahol az ország északkeleti részét lefedő regionális kockázatitőke-társaság^* létrehozásában vett részt. A következő öt-hat évben 45 befektetésnél volt jelen, közéjük tartozott például a záhonyi kamionterminál és az első nyíregyházi ipari park. Ez a szemlélete azóta is megmaradt, kockázati tőkebefektetőként tekint magára, és noha sokáig kizárólag ingatlanokkal foglalkozott, az utóbbi években már startupokba is befektet.

A teljes cikk: Autókon milliókat, reptéren milliárdokat bukott az egyik leggazdagabb magyar, de nem bánja