Vajon mi a hazai építőipar legnagyobb problémája? Hogyan alakulnak a kivitelezési árak? Mennyit hajlandók az árbevételükből innovációra fordítani a magyar cégek? És milyen hatása lesz a koronavírus járványnak a hazai építőiparra?  Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordultunk az Építőipar 2020 konferencián a közönséghez, melyekre néhány esetben meglepő válaszok születtek.

Mint mindenhol, az építőiparban is vannak problémák, kihívások, ezek azonban nem egyforma mértékben jelentkeznek. A közönség szerint a legfőbb ezek közül az alacsony hatékonyság, valamint ezzel összefüggésben a kapacitáshiány és annak minősége. Gépesítéssel ezen lehetne javítani, azonban az innovatív, digitális megoldásokra a cégek jelenleg keveset áldoznak. Kevesebben említették első helyen, de attól még ugyancsak probléma a feketemunka, a hosszútávú kiszámíthatóság hiánya, a radikális bérnövekedés és a 27 százalékos lakásáfa.

A koronavírus kapcsán meglehetősen különbözőek voltak a vélemények, de fontos hangsúlyozni, hogy a kérdést február 27-én tettük fel, amikor Magyarországon még főleg a külföldi megbetegedésekről lehetett csak hallani.

A korábbi növekedést követően az idei évre a megkérdezettek többsége szerint enyhe csökkenés várható. Bár gyors zuhanástól sem kell tartani, emelkedésre mindössze minden tizedik, míg stagnálásra mindössze minden negyedik ember számít.

Egy cég jövőjét nagyban meghatározhatja, hogy mennyire tart lépést a legújabb technológiai vívmányokkal. Az üzemi eredménynek azonban a megkérdezett cégvezetők és tulajdonosok többsége 10 százaknál kisebb részét fordítják innovatív technológiák beszerzésére.

Bár a kivitelezési árak az előző években drasztikusan emelkedtek, az idei évre már visszafogottabbak a várakozások. A megkérdezettek fele további, enyhe növekedést vár, de sokan gondolják úgy, hogy az árak idén nemfognak tovább emelkedni, sőt a megkérdezettek közel negyede enyhe csökkenést is elképzelhetőnek tart.

A beruházások tekintetében is a tavalyihoz hasonló évünk lehet, további szárnyalásra vagy visszaesésre csak a megkérdezettek negyede számít.

Az már kiderült, hogy a cégek relatíve keveset költenek technológiai innovációra digitalizációra azonban ennél is kevesebbet, ami mögött azonban különböző okok húzódnak meg. A kérdésre, hogy "mi hátráltatja a digitális megoldások terjedését?" a válaszadók legnagyobb része szemléletbeli problémákat említ, de feltehetően a tény, hogy a túl jól pörgő piacon enélkül is sokat lehet keresni szintén fontos szempont. Emellett az oktatás hiánya is probléma, a kevés pénzt, vagyis a forráshiányt viszont alig néhányan említették.

Oktatásra és szoftverekre a cégek több mint fele legfeljebb az árbevétel 1 százalékát költi, de a maradék cég nagy része sem költ fejlesztésre 3 százaléknál többet. Minden tizedik cég mondhatja csak el magáról, hogy a digitalizációra az árbevételéből több mint 3 százalékot áldoz.