Ha van olyan iparág, aminek a tuti biztos növekedésére jó eséllyel lehetett fogadni az elmúlt évtizedekben, az a turizmus. Az ágazat folyamatosan rekordokat döntve a világgazdaság egyre nagyobb szeletét is adja, az ENSZ turisztikai szervezetének (UNWTO) becslése szerint a turisták 1,4 ezer milliárd dollárt költenek el évente külföldön, így teljes a szolgáltató szektor 7 százalékáért felelnek.

A World Travel and Tourism Council számítása szerint 2018-ban a turizmushoz volt köthető a világ GDP-termelésének 10,4 százaléka (8,8 ezer milliárd dollár), és a munkahelyeknek is nagyjából a tizede (319 millió állás) az ágazathoz tartozott. A munkaerőpiac globális bővüléséből jelenlegi súlyánál nagyobb mértékben veszi ki a részét az idegenforgalom,

AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN MINDEN ÖTÖDIK ÚJ MUNKAHELY EBBEN AZ ÁGAZATBAN JÖTT LÉTRE, VAGYIS A TURIZMUS JELENTŐSÉGE FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTBÓL NÖVEKSZIK.

Magyarországon nagyjából a világátlagnak megfelelő a szektor gazdasági súlya, a közvetlen (6,8%) és a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a GDP-hez 10,7 százalék, közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2 százalékát adja a turizmus. (Még súlyosabb lenne a helyzet, ha már elértük volna Orbán célját, és a turizmus súlya a GDP 16 százalékára nőne.)

És hogy miért jövünk most ezzel a rengeteg számmal?

Mert a március eleji helyzet alapján úgy fest, a koronavírus komolyan padlóra küldheti az ágazatot. Mint a fenti számokból látszik, a turizmus megroppanását a teljes világgazdaság (ami közben a járvány egyéb hatásait is elszenvedi) megérzi. Kedden még Orbán Viktor is arról beszélt az MKIK konferenciáján, hogy a járvány nemzetközi terjedése miatt itthon lehetséges, hogy

a turisztikai szezonnak kampó. Akinek az emberek utazási kedvéhez van kötve a vállalkozása, a logisztikában, idegenforgalomban, vendéglátásban dolgozik, az arra készüljön, hogy komoly visszaesés várható.

A magyar miniszterelnöknek az utóbbi napok hírei és a legaktuálisabb előrejelzések alapján igaza lehet; a hírek szerint már Magyarországon is lehet érezni a hatásokat, például Varga Mihály ugyanezen az eseményen azt mondta, hogy 40-50 százalékos szállodai lemondási arányok sem ritkák, ugyanígy az Airbnb is satufékezett márciusra. A Magyar Turisztikai Ügynökség egymilliárdos kárenyhítési kerettel készül a vis maior esetek kárenyhítésére, ez azonban minden bizonnyal elenyésző pénzmennyiség lesz a károkhoz képest, ha beigazolódik az európai uniós tagállamok turisztikai szervezeteinek egyeztetésén elhangzott jóslat, miszerint

Önmagában az is megviselte volna a szektort, ha a járvány miatt csak kínaiak halasztanak el utakat, ugyanis turizmushoz köthető költések 20 százalékát kínai utazók adják manapság, de most már egyáltalán nem csak erről van szó.

Az ázsiai piac továbbra is extrán érintett, de ahogy a vírus és a félelem terjed, minden ország idegenforgalmi ágazata érintetté válik kisebb-nagyobb mértékben. Ha csak az önmagában hírértékkel bíró, kiragadott eseteket nézzük, amikről a lapok beszámoltak, már akkor is rég látott gyötrelem bontakozik ki a szektorban. 

A teljes cikk: Ekkora csapást a világválság óta nem látott a turizmus