A hazai lakásállomány megújulása a jelenlegi lakásépítési ciklus csúcsán, 2019-ben is csupán 0,4 százalékot tett ki, ami a régiós országokhoz, de historikusan is kiugróan alacsonynak számít. A magasabb lakásépítési volumen a GDP-re több csatornán gyakorolt kedvező hatás miatt is kívánatos lenne, aminek elérésében az újonnan értékesített lakások mellett a bérlakások nagyszámú építése is segíthet.

Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire, javítja az életminőséget és ezen keresztül az ország versenyképességét is. Ehhez az adózást, a bérlők és bérbeadók jogait, valamint támogatási rendszert is érintő szabályozásmódosítások szükségesek.

Az elmúlt évek lakáspiaci áremelkedésében a megfelelő kínálat hiánya is szerepet játszott

A 2014 óta tartó lakáspiaci felívelés során keresleti oldalról számos tényező támogatta a piacot. A kedvező makrogazdasági környezet következtében évente átlagosan 5 százalékkal emelkedő reálbérek, a folyamatosan csökkenő munkanélküliség és a bővülő foglalkoztatás a lakosság rövid és hosszabb távú jövedelemkilátásainak javítása révén egyaránt támogatták a lakóingatlanok iránti erősödő keresletet.

A piac bővüléséhez és a lakásárak – előzetes becslések szerint – 2019-ig tartó folyamatos emelkedéséhez azonban a befektetési célú lakásvásárlások arányának emelkedése is érdemben hozzájárult, különösen Budapesten.

Az ingatlanok iránti megnövekedett keresletre az újlakás-kínálat nem volt képes megfelelő mértékben és időben reagálni. A lakásállomány megújulása 2019-ben, amikor az MNB várakozásai szerint tetőzhettek az új átadások, hozzávetőlegesen 0,4 százalékot tett ki, ami mind historikusan, mind régiós összehasonlításban nagyon alacsonynak számít.

A jelenlegi tempóban mintegy 200 évente újul meg a hazai lakóingatlanok állománya. Lengyelországban és Ausztriában több mint háromszor magasabb, mintegy 1,3 százalékos volt 2018-ban a megújulási ráta, de Szlovákiában és Csehországban is magasabb volt 1 és 0,7 százalékkal. Az MNB előrejelzése szerint ráadásul 2020-21-től visszaesés várható az új lakások kínálatában, így a probléma még inkább elmélyülhet.

A teljes cikk: MNB: vállalkozói bérlakásprogram enyhítheti a szűkös lakáskínálatot