Nyílt bankolás, azaz open banking. Elsőre elég rémisztőnek tűnhet, hogy bárki csak úgy betekinthet a költéseinkbe, a bankkártyánk, a bankszámlánk forgalmába, egyenlegébe.

Amikor kezdett elterjedni a bankkártyás fizetés, riadt szemmel követtük a pincérek mozdulatait, mit csinálnak a kártyánkkal, vagy amikor hódítani kezdett az online vásárlás, szorongva adtuk meg a bankkártyánk adatait, de ma már a legtöbbünknek evidens a netes vásárlás. Vagy nézzük az okos telefonjainkat! Az, hogy különböző szolgáltatók folyamatosan értesülhetnek arról, hogy éppen hol tartózkodunk, eleinte szintén elég rémisztőnek tűnt, ez volt maga a megvalósult big brother.

Aztán egyre kevesebb embert zavart, vagy, ha zavart is, nagyobb előnynek tűnt egy aktuális és okos térkép, navigációs program, egy útvonalajánló a tömegközlekedési szolgáltatónknál, de akár csak egy okos étteremajánló, vagy a fényképeink azonnali felcímkézése, idővel, helyszínnel, vagy egy személyes app, ismerőskereső, gyorsrandi-program.

Nyílt bankolás

Elsőre a nyílt bankolás (open banking), vagyis az Európai Unió szeptember 14-én induló PSD2 direktívája is túl erős bizalmat kíván az ügyféltől, de könnyen lehet, hogy hasonlóképpen el fog terjedni, hiszen az ügyfelek pénzt takaríthatnak meg, ez pedig akkor is csalogató, ha esetleg idegenkedünk az intim szféránkba tartozó költéseink bemutatásától"

– mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu vezetője. Az open banking globális jelenség, de az európai verzió, a PSD2 célkitűzése az volt, hogy az Európai Unió versenyképesebbé szerette volna tenni a pénzügyi piacot, vagyis a cél röviden az, hogy az ügyfelek kapjanak jobb és kényelmesebb pénzügyi szolgáltatásokat – mondta Berkes Tibor, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója. Itthon ez most indul, de Európában már sok helyen elindult, rengeteg szolgáltató működik, egyedül Nagy-Britanniában a bankok 27 millió esetben adtak át adatot külső partnerek felé.

De milyen adatokat?

A szabályok arról szólnak, hogy a bankok kötelesek megnyitni az interfészeiket és amennyiben azt az ügyfél is engedélyezi, akkor a bank a megfelelő licenc-szel rendelkező szolgáltatóknak átadja a számlatulajdonos

• nevét,
• az elmúlt 90, esetleg 180 napban végzett banki tranzakcióinak adatait,
• illetve a banki egyenlegeket.

Ennyi érzékeny információ átadásánál az is érdekes természetesen, hogy mit nem ad át a bank a harmadik feles szolgáltatónak. Nem adja át például az ügyfél címét, mobilszámát, email-címét, de a bankszámlán kívüli termékekeivel kapcsolatos információkat sem, illetve az ügyfélre jellemző problémás eseményeket (késő törlesztéseket) sem oszthatja meg a bank másokkal.

Mire jó ez az egész?

De miért egyezne bele bárki abba, hogy egy addig számára ismeretlen szolgáltató is belelásson a pénzügyeibe? Természetesen anyagi előnyért, megtakarításért, vagyis pénzért. Mi lehet itt az ügyfélhaszon?

• Ha egy külsős szolgáltató látja, hogy az adott ügyfélnek milyen banki költségei voltak, kedvezőbb, illeszkedőbb, költséghatékonyabb számlacsomagot tud ajánlani neki.
• Ha egy, a különböző banki ajánlatokat összehasonlító, okos integrátoroldal azt látja, hogy az ügyfélnek milyen vásárlási szokásai voltak, erre praktikus hitelkártyát, vagy testre szabott személyi kölcsönt kínálhat.
• Ha egy okos fintech-cég irracionális pénzügyi lépéseket vél felfedezni az ügyfélnél, személyes pénzügyi tervező applikációt (personal finance manager szolgáltatást) javasolhat.
• Vagy csak egyszerűen, egy okos számlarendező programmal valaki segíthet az ügyfélnek gördülékenyebbé tenni a közüzemi számlák fizetését.

Kik lehetnek a szolgáltatók?

Ez mindenesetre elég bizalmi helyzetnek tűnik, és valóban akárki nem kérheti azt, hogy adjuk oda neki a banki adatainkat.

Kétféle ellenőrzött és különböző feltételeknek megfelelő szolgáltató jöhet létre

• az AISP (account information service provider) a számlainformációkat kezelő szolgáltató,
• a PISP (payment initiaton service provider) pedig az intelligens fizetéseket kínáló szolgáltató.

Előbbi a hatékonyabb pénzügyi tervezést segítheti a számlainformációk alapján, utóbbi pedig menedzselheti a banki utalásokat. Vagyis a PISP-ek alkalmasak lehetnek arra, hogy az ügyfél nevében fizetési tranzakciót indítsanak a számláról, figyelve a közüzemi számlákat, a befizetési határidőket. Ez egyfajta intelligens csoportos beszedési megbízás, de nagyon fontos, hogy a végső kontroll mindenképpen az ügyfélnél marad.

Engedélyes tevékenység

A különböző szolgáltatóknak majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ad ki engedélyeket, folyamodhatnak ilyenekért bankok, pénzügyi integrátoroldalak, de fintech-cégek is.

Olvass tovább: Megmutatná idegeneknek a bankszámlatörténetét?