Külvárosi kontra belvárosi pláza

Az ún. Gruen-féle pragmatikus, városon kívüli pláza kategóriát jelentették az 1950-es évektől kezdve, hogy a zöldöveztekben lakók igényeit kielégítsék. A bécsi születésű Victor Gruen még az 1950-s években költözött Beverly Hillsbe, ahol elhatározta, hogy az unalmas és szürke külvárosokba elhozza a fényt egy bevásárlóközpont formájában. Ezt egyébként közösségformáló értéknek is gondolta, hiszen könyvtárat, mozit, koncerttermet és napközit tervezett a plázákba.

Gruen álma először Minneapolis külvárosában valósult meg 1956-ban, később azonban a koncepció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen inkább sematizált külvárosi mallok jöttek létre, amelyekből hiányzott a lényeg, vagyis a közösségépítő erő. Később megjelentek a települések belső magjaiban az ún. Jerde-féle városi-színházi plázák is, amelyek aztán az egész világon elterjedtek. Mindenhol ugyanazok a formák, koncepciók és bolthálózatok jellemezték a plázákat, ezért az emberek ráuntak a sematikus és unalmas üzletközpontokra. Ráadásul hatalmas méretekben épültek a bevásárlóközpontok rengeteg üzlettel, amelyek szintén nem az emberközpontúság irányába hatottak.

Újabb evolúciós termék: életmód center

Ekkor érkezett meg az ezredforduló idején az életmód centerek koncepciója, hogy a látogatók családias és egyedi megjelenésű központokban tölthessék az idejüket. Nem tudni, hogy az új koncepció meddig fog működni, mindenesetre jelentős közösségépítő funkciót is betölt, és erre minden ember vágyik a 21. században. Az amerikai városok jómódú elővárosaiban hódít a trend: jelenleg több mint 400 ilyen központ működik az USA-ban. Ez még így is mindössze csupán 2%-a az összes amerikai plázának. Érdekes módon ez az új stílus valójában visszatérés a belvárosi plázák világából a külvárosokba, ahol ugye eredetileg Viktor Gruen találta ki a városon kívüli pláza fogalmát.

Ezek gyakran vegyes funkciójú ingatlanegyüttesek, hiszen lakások, éttermek, mozik, élelmiszerboltok, sőt, néha szállodák is csatlakoznak a hagyományos kiskereskedelmi funkcióhoz. Az életmód centerek úgy reklámozzák magukat, mint a lélektelen, hagyományos bevásárlóközpontok 21. századi, közösség-orientált alternatívái. Az International Council of Shopping Centers (ICSC) meghatározásában az életmód centerek speciális bevásárlóközpontok, amelyek szabadtéri környezetben igényes üzleteket jelentenek étkezési és szórakozási lehetőségekkel.

Dizájn, eklektika és giccs

Ezek olyan szabadidős desztinációk, ahol a design meglehetősen magas színvonalat jelenít meg, például köztéri bútorok és szökőkutak emelik a hely pompáját. Macskaköves járdák, kandeláberek, vagy Art Deco ihletésű fényreklámok jelzik az egyediségüket. Egyfajta felső-középosztálybeli fílinget árasztanak, vagyis nem árt megfelelő vásárlóerővel rendelkezni.

Ha mégis a stílust akarnák meghatározni, akkor az eklektikus jelzőt használhatjuk, hiszen a fejlesztők többnyire a tervező építészektől egy konkrét korhangulat megvalósítását kérik (századforduló, barokk stb.). A sokszínű kis épületek halmaza reagál a bevásárlóközpontokat ért kritikákra is, hiszen azokat sokszor sematizált, egysíkú épületként jellemzik. Néha a fejlesztők egy konzervált, több száz éves városka képét akarják megjeleníteni a beruházás során, mintha egy vadnyugati film díszletvárosát látnánk viszont. Vagyis a hitelesség megkérdőjelezhető, és a giccs sem áll távol ezektől az életmód központoktól.

A kényelemre és otthonosságra utaló leírások azonban a bevásárlóközpontok üzletpolitikájára is pontosan ráillenek. A különbség abban rejlik, hogy míg a plázákban az ismert világmárkák sematikus üzleteket alakítanak ki, addig az életmód centerekben ugyanazok a láncok speciális, egyedi üzletekben jelennek meg, illetve a helyi kiskereskedők is boltot nyithatnak. A méretekben is tetten érhető a különbség, hiszen a lifestyle centerek jóval kisebbek a bevásárlóközpontoknál.

A cikk első része itt olvasható>>

(Forrás: www.realista.hu)

A bevásárlóközpontok történetét bemutató sorozatunk első részében az áruházak és a plázák kialakulásával foglalkoztunk. Most pedig ideje reflektorfénybe állítani az ún. életmód központokat, amelyek Amerikában hódítanak, és a külvárosi plázák helyére pályáznak.
A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/az-letmd-centerek-dntik-romlsba-a-plzkat-az-eklektikus-giccs-mindent-visz/132679