A 2017. május 2-i ünnepélyes megnyitón a kerület vezetői mellett a környező óvodákból is érkeznek csoportok, akik kipróbálhatják, milyen is egy foglalkozás az új tankertben és megnézhetik a mYnest oktatóeszközt is, amely alkalmas a madarak megfigyelésére, azonosítására és fotózására.
Az új fejlesztések elsősorban a gyerekek élménycentrikus oktatását és szemléletformálását szolgálják. A tankert vizuális kialakításában a MOME hallgatói egy workshop keretében rengeteg hasznos és izgalmas ötlettel segítették a megvalósulást.
Dr. Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója elmondta, hogy a városi zöldfelületek témája június közepéig hangsúlyosan szerepel az összes kerületi óvoda programjában, a nyári szünet után pedig a program újraindul majd az iskolák bevonásával is.
„Természetesen örülnénk egy olyan szponzornak, aki tudna segíteni a gyermekek hosszú távú szállításának a megszervezésében, különösen, ha az az elektromos mobilitás jegyében valósulna meg. Célunk továbbá, hogy a tanodát be lehessen tagolni az ELTE képzési programjába, hiszen az ELTE-n belül van pedagógusképzés, óvónő-, tanító-, szaktanár-, gyógypedagógus képzés, amelynek szerves részét képezheti a fitopedagógia” – hívja fel a figyelmet a Füvészkert igazgatója.
A tanoda létrejöttét és a működését ebben a tanévben még a Józsefvárosi Önkormányzat szponzorálja, de ősztől piaci alapon szeretnék már a programot működtetni, amely megrendelhető lenne iskolai csoportok, osztályok számára.
A Földművelési Minisztériumnak van már meghirdetett programja, amely az iskolakertekről szól, és támogatja regionális képző központok kialakítását is.
„Az ELTE előnye, hogy országos pedagógiai közintézmény, amely ezt a témát magáénak érzi, az egyik egysége a Füvészkert helyet ad az oktatási tevékenységnek, ezért nagyon örülnénk, ha regionális képző központként hivatalosan is be lennénk tagolva a rendszerbe” – hangsúlyozta Orlóci László, aki azt is hozzátette, hosszú távon sok terv van még az ELTE Füvészkert tarsolyában, hiszen eddig csak a gyerekek szocializációjáról beszéltünk, de a hely alkalmas lehet arra is, hogy a városi kertészkedésnek tanuló bázisa legyen, ahol a városi kertészettel és városi mezőgazdasággal foglalkozó embereknek nyújthatnának tanácsadást, alapképzést.
A projekt a nemzeti biodiverzitási stratégiába is beleillik, hiszen a biológiai sokféleség megőrzésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e megteremteni annak társadalmi elfogadottságát. Ennek értelmében a cél az, hogy a társadalom tagjai értékként tekintsenek a biológiai sokféleségre, illetve felismerjék és elfogadják, hogy csökkenése olyan életminőség-romlást is okoz, amely nem küszöbölhető ki technológiai eszközökkel. Ezért szükség van a széles körű szemléletformálásra. Az oktatási intézmények, a nemzeti park igazgatóságok, a közgyűjtemények, a botanikus kertek és állatkertek, valamint a természetvédelmi civil szervezetek szerepe kiemelkedő a feladat végrehajtásában.
A Füvészkert a programot a főváros egyik legurbanizáltabb területén valósítja meg, ahol azonban már van két városi kertészettel foglalkozó közösség is. A Füvészkert egy további fontos programban is részt vesz, amely a körülötte levő közterületek zöldítésére vonatkozik. A józsefvárosi közgyűlés elfogadta azt az új, önfenntartó megoldásokat tartalmazó zöldstratégiát, amelyekbe a lakókat, társasházakat is be lehet integrálni. Élő és kinetikus dolgokat is szeretnének beilleszteni a környezetbe (például az utcai fák mellett a kinetikus eszközök vizet gyűjtenének vagy áramot termelnének, illetve az utcaképet javítanák, világítanának, és nem utolsó sorban elhárítanák a kutyapiszok okozta szennyeződéseket).