A multikkal és a kiskereskedelemi áruházakkal kapcsolatban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta, szerinte nem az a kérdés, hogy ki mennyit visz ki az országból. „Egy országnak nem lehet az az érdeke, hogy jöjjenek be a nagy vállalkozások, a kicsik pedig menjenek tönkre. Olyan szabályozás kell, ... ... ami lehetővé teszi, hogy megférjenek egymás mellett”.
Minek válságadó, ha nincs válság?
Nem ért egyet a jövőre bevezetésre kerülő válságadókkal Csillag István, volt gazdasági és közlekedési miniszter sem: a kormány rendkívüli intézkedésének célja a költségvetési hiány mérsékelje, erre azonban Csillag véleménye szerint nincs szükség, mert e nélkül is tartható lenne a tervezett hiánycél. „Vannak még mindig fel nem használt céltartalékok, ezek is további lehetőségeket adnának a takarékoskodásra”.
Csillag felhívta rá a figyelmet, hogy hazánk folyó fizetési mérlege először az elmúlt húsz évben pozitív képet mutat. Jobb helyzetben vagyunk ebből a szempontból, mint Szlovákia vagy Lettország. Államháztartási hiányunk pedig alacsonyabb, mint - mondjuk - Belgiumé vagy Franciaországé. „A hiányzó 30-60 milliárd forintot össze lehet kaparni ilyen jellegû intézkedések nélkül is”, vélekedett Csillag. A volt miniszter szerint azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon mennyiben segíti a megsarcolt vállalatok beruházási kedvét az intézkedés.
A CBA sem örül, de egyetért
Nem örül a CBA sem a különadónak, azonban azzal egyetértenek: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaság motorja újra beinduljon, mondta Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. „Mi sem örülünk annak, hogy a válságadóból ki kell venni a részünket, de valamit tenni kell. És ez a módszer még mindig sokkal jobb, mint ha a lakosságot terhelnék. Azzal ugyanis csak tovább csökkentenék a fogyasztásukat”, fogalmazott. Fodor szerint további pozitív hatása lehet az intézkedésnek, hogy egy kicsit ki tudja küszöbölni a magyar vállalkozások versenyhátrányát.
Lakossági zsebből a politikai osztály bûneiért
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense azt mondta: nem a jelenlegi helyzetből kell kiindulni, hanem abból, hogy 20 éven keresztül a lakosságot terhelő adókból pótoltuk ki a politikai osztály bûneit, hibáit. Most először történt meg az, hogy a vállalkozásokat is megterheltük adókkal. „Kelet-Európában tipikusan alul adóztatják a vállalkozásokat és felül adóztatják a lakosságot. Jelenleg a magyar állam finanszírozásának radikális átrendezését láthatjuk”, mondta a közgazdász, aki szerint rendkívül beszédes, hogy a Magyarországon jelen levő multik éves szinten nagyjából 1200-2000 milliárd forintot vonnak ki a gazdaságból. Pogátsa úgy véli, szükség van Magyarországon a multik jelenlétére, viszont sehol a világon olyan eltolódás nincs ezen vállalkozások javára, mint Kelet-Európában. „Arról van szó, hogy jöttek a multi cégek, akik üzleti lehetőséget láttak hazánkban, az állam viszont a bejövetelükkel párhuzamosan nem hozta helyzetbe a magyar gazdaságot”.
Miért fizet a CBA 40-szer kevesebbet?
Arra a kérdésre, hogy a CBA miért fizet majd lényegesen kevesebbet éves szinten, mint más kereskedelmi multicégek, Fodor úgy felelt: bár igaz, hogy forgalom tekintetében a magyar piac második helyén szerepelnek, de ha a sávos adózást és azt nézzük, hogy az üzletlánc franchise- rendszerben mûködik, arányaiban ők is megfizetik a magukét, több,mint 300 millió forintot. (A CBA-hoz képest mintegy 20 százalékkal nagyobb forgalmú Tesco közel 40-szer többet, 11 milliárdot fizet a költségvetésbe válságadó címén. A két lánc között azonban jelentős különbség, hogy a CBA üzletei nem azonos tulajdonosi körhöz tartoznak, hanem csak beszerzési társulást alkotnak.)
Patrióta gazdaságpolitika – egyeztetés nélkül
A kormány az 500 millió forintnál kevesebb árbevételû kisboltokat megkíméli a válságadó befizetésétől a patrióta gazdaságpolitika jegyében. Vámos György úgy véli, a kormány szándékosan nem akart a kérdésben senkivel egyeztetni. „A legteljesebb mértékben egyetértek azzal, hogy a kisvállalkozásokat ne adóztassák. A megállapított összegek viszont a multik számára is kíméletlenül magasak, főleg azért, mert a befizetés előtt két hónappal közölték velük. De lehet, hogy az volt a cél, hogy megpróbálják ellehetetleníteni ezeket a vállalkozásokat - ebből a Fidesz korábban sem csinált titkot”, mondta Vámos. Pogátsa Zoltán szerint szó sincs ellehetetlenítésről, hiszen attól, hogy egy iparág bevallott profitjának a felét elvesszük, még nem vezetnek ide a dolgok.
A piac nem enged áthárítani
Azt azonban senki nem gondolta a mûsor vendégei közül, hogy végső soron a lakosságnak kellene megfizetnie a különadót. „Nem engedi a piac, hogy áthárítsák a költségeket. Válság van, árat emelni nagyon nehéz”, mondta Vámos, aki szerint amennyiben a kormány jó helyre fekteti be a különadóból befolyt pénzt, akkor ez valahol meg fog térülni. Ha azonban elhúzódik a gazdasági válság, szembe kell néznünk vele, hogy ránk háríthatják a cégek a plusz költségeiket.
Pogátsa úgy véli, ha a lakosságot adóztatjuk, akkor – értelemszerûen – a kivetett adót száz százalékban az emberek fizetik be. Amennyiben viszont a vállalkozásokat adóztatjuk, akkor - valamilyen mértékben feltehetően, de - biztosan nem száz százalékban hárítják át a terheket, így tehát a cégek adóztatásával a társadalom jól jár.
A közgazdász ugyanakkor hozzá tette: a világgazdaság alakulását befolyásolni nem lehet, a kivetett adók átmeneti levegővételt jelentenek, de valódi változást kizárólag szerkezeti reformoktól várhatunk.
atv.hu / Civil a pályán
Nem ért egyet a jövőre bevezetésre kerülő válságadókkal Csillag István, volt gazdasági és közlekedési miniszter sem: a kormány rendkívüli intézkedésének célja a költségvetési hiány mérsékelje, erre azonban Csillag véleménye szerint nincs szükség, mert e nélkül is tartható lenne a tervezett hiánycél. „Vannak még mindig fel nem használt céltartalékok, ezek is további lehetőségeket adnának a takarékoskodásra”.
Csillag felhívta rá a figyelmet, hogy hazánk folyó fizetési mérlege először az elmúlt húsz évben pozitív képet mutat. Jobb helyzetben vagyunk ebből a szempontból, mint Szlovákia vagy Lettország. Államháztartási hiányunk pedig alacsonyabb, mint - mondjuk - Belgiumé vagy Franciaországé. „A hiányzó 30-60 milliárd forintot össze lehet kaparni ilyen jellegû intézkedések nélkül is”, vélekedett Csillag. A volt miniszter szerint azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon mennyiben segíti a megsarcolt vállalatok beruházási kedvét az intézkedés.
A CBA sem örül, de egyetért
Nem örül a CBA sem a különadónak, azonban azzal egyetértenek: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaság motorja újra beinduljon, mondta Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. „Mi sem örülünk annak, hogy a válságadóból ki kell venni a részünket, de valamit tenni kell. És ez a módszer még mindig sokkal jobb, mint ha a lakosságot terhelnék. Azzal ugyanis csak tovább csökkentenék a fogyasztásukat”, fogalmazott. Fodor szerint további pozitív hatása lehet az intézkedésnek, hogy egy kicsit ki tudja küszöbölni a magyar vállalkozások versenyhátrányát.
Lakossági zsebből a politikai osztály bûneiért
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense azt mondta: nem a jelenlegi helyzetből kell kiindulni, hanem abból, hogy 20 éven keresztül a lakosságot terhelő adókból pótoltuk ki a politikai osztály bûneit, hibáit. Most először történt meg az, hogy a vállalkozásokat is megterheltük adókkal. „Kelet-Európában tipikusan alul adóztatják a vállalkozásokat és felül adóztatják a lakosságot. Jelenleg a magyar állam finanszírozásának radikális átrendezését láthatjuk”, mondta a közgazdász, aki szerint rendkívül beszédes, hogy a Magyarországon jelen levő multik éves szinten nagyjából 1200-2000 milliárd forintot vonnak ki a gazdaságból. Pogátsa úgy véli, szükség van Magyarországon a multik jelenlétére, viszont sehol a világon olyan eltolódás nincs ezen vállalkozások javára, mint Kelet-Európában. „Arról van szó, hogy jöttek a multi cégek, akik üzleti lehetőséget láttak hazánkban, az állam viszont a bejövetelükkel párhuzamosan nem hozta helyzetbe a magyar gazdaságot”.
Miért fizet a CBA 40-szer kevesebbet?
Arra a kérdésre, hogy a CBA miért fizet majd lényegesen kevesebbet éves szinten, mint más kereskedelmi multicégek, Fodor úgy felelt: bár igaz, hogy forgalom tekintetében a magyar piac második helyén szerepelnek, de ha a sávos adózást és azt nézzük, hogy az üzletlánc franchise- rendszerben mûködik, arányaiban ők is megfizetik a magukét, több,mint 300 millió forintot. (A CBA-hoz képest mintegy 20 százalékkal nagyobb forgalmú Tesco közel 40-szer többet, 11 milliárdot fizet a költségvetésbe válságadó címén. A két lánc között azonban jelentős különbség, hogy a CBA üzletei nem azonos tulajdonosi körhöz tartoznak, hanem csak beszerzési társulást alkotnak.)
Patrióta gazdaságpolitika – egyeztetés nélkül
A kormány az 500 millió forintnál kevesebb árbevételû kisboltokat megkíméli a válságadó befizetésétől a patrióta gazdaságpolitika jegyében. Vámos György úgy véli, a kormány szándékosan nem akart a kérdésben senkivel egyeztetni. „A legteljesebb mértékben egyetértek azzal, hogy a kisvállalkozásokat ne adóztassák. A megállapított összegek viszont a multik számára is kíméletlenül magasak, főleg azért, mert a befizetés előtt két hónappal közölték velük. De lehet, hogy az volt a cél, hogy megpróbálják ellehetetleníteni ezeket a vállalkozásokat - ebből a Fidesz korábban sem csinált titkot”, mondta Vámos. Pogátsa Zoltán szerint szó sincs ellehetetlenítésről, hiszen attól, hogy egy iparág bevallott profitjának a felét elvesszük, még nem vezetnek ide a dolgok.
A piac nem enged áthárítani
Azt azonban senki nem gondolta a mûsor vendégei közül, hogy végső soron a lakosságnak kellene megfizetnie a különadót. „Nem engedi a piac, hogy áthárítsák a költségeket. Válság van, árat emelni nagyon nehéz”, mondta Vámos, aki szerint amennyiben a kormány jó helyre fekteti be a különadóból befolyt pénzt, akkor ez valahol meg fog térülni. Ha azonban elhúzódik a gazdasági válság, szembe kell néznünk vele, hogy ránk háríthatják a cégek a plusz költségeiket.
Pogátsa úgy véli, ha a lakosságot adóztatjuk, akkor – értelemszerûen – a kivetett adót száz százalékban az emberek fizetik be. Amennyiben viszont a vállalkozásokat adóztatjuk, akkor - valamilyen mértékben feltehetően, de - biztosan nem száz százalékban hárítják át a terheket, így tehát a cégek adóztatásával a társadalom jól jár.
A közgazdász ugyanakkor hozzá tette: a világgazdaság alakulását befolyásolni nem lehet, a kivetett adók átmeneti levegővételt jelentenek, de valódi változást kizárólag szerkezeti reformoktól várhatunk.
atv.hu / Civil a pályán
