A nem túl elegáns, méltánytalan, inkorrekt, de az aljas jelző is elhangzott autópálya-építő cégek vezetőinek szájából Kóka János lapinterjúja kapcsán, melyben a miniszter önmagának mint a költségeket leszorító tárcavezetőnek állított szobrot. Az építők szerint egyenesen azzal hivalkodik a miniszter, amit ők tanácsoltak. Kóka János a Népszabadságban arról beszélt, milyen eszközökkel sikerült leszorítania az autópályák építésének árát. Mint fogalmazott: „a verseny csodákra képes. Elértük, hogy 40 százalékkal olcsóbban is épülhet autópálya, kilométerenként mintegy 800 millió forintot megtakarítva ezzel az adófizetők pénzéből.”
„Az M7-esnél annyit spóroltunk meg, amiből meg lehet építeni az M31-est. Úgy 24 milliárd körül. Ez volt az első autópálya-szakasz, ahol jelentősen le tudtuk szorítani az árat. De az első pont, ahol – azt hiszem – elrontottam sokak játékát, a 71-es út volt. Időről időre akadtak kisebb beruházások, ahol kísértetiesen hasonlított minden ajánlat ahhoz az árhoz, amely a mi munkaanyagunkban mint lehetséges maximum szerepelt” – érvelt a miniszter, aki elmondása szerint ezt azzal akadályozta meg, hogy leállította az addigi ajánlatokat, és új mûszaki feltételekkel, felesleges beruházások nélkül, nagyobb versenyhelyzetet teremtve írt ki pályázatot.
A sorrendre máshogy emlékeznek
Magyarországon öt jelentős autópálya-építő cég mûködik: az évi 800 millió euró árbevételû Strabag-csoport, a 400 millió eurós Colas-csoport, a 270-280 eurós Vinci-group, a 270 millió eurós Swietelsky, valamint a 220-230 millió eurós Vegyépszer.
Legyőzte az árdrágítókat (Fotó: Hírszerző)
Az egyik csoport vezetője a Hírszerzőnek elmondta: Kóka nyilatkozatát a szakmában megrökönyödéssel fogadták, mert emlékezetük szerint éppen az építőipari cégek vezetői javasolták a miniszternek, hogy amennyiben csökkentett mûszaki tartalommal írják ki a pályázatokat, akkor olcsóbban lehet építeni az autópályákat. Sőt még arra is felhívták a figyelmet, milyen törvénymódosításokra, szabványkorrekciókra lenne szükség e cél érdekében. Mint mondták: Kókával a megválasztása után és az év elején is leültek erről tárgyalni.
A pálya nyomvonalát és a megkövetelt mûszaki minőséget a minisztérium intézményei írták ki, az építő cégek csak ilyen mûszaki tartalomra adhattak be ajánlatot. Arra sem tehettek a kivitelezők javaslatot, hogy érdemes volna például három kilométerre odébb vezetni a nyomvonalat, elkerülve egy lápos területet, mert akkor egy szilárdabb talajon olcsóbb lenne az alapozás. Pedig az ár az ilyen mûszaki paraméterek függvénye, és egy cég nyeresége nem is ettől függ, hisz egy bővebb tartalom számukra is magasabb anyag- és munkaköltséget jelent – vezették be lapunkat az autópálya-építés rejtelmeibe.
„Tehát az ár szempontjából az a nem mindegy, hogy business class-on utazik-e valaki, vagy egy fapadossal. A magyar állam 2006-ig a legmagasabb nyugat-európai minőséget rendelte meg” – győzködött minket egyik forrásunk.
Luxus vagy mezei
A pályaépítő cégek már hónapok óta óvatosan próbálnak védekezni a sajtóban is az őket ért, szerintük igaztalan kritikákkal szemben, melyek szerint irreálisan magas áron dolgoztak. Nyilt kritikát - miként most lapunknak sem vállalták névvel a nyilatkozatokat-, azért nem akarnak megfogalmazni, mert a jövőben is üzleti partnerei kívánnak maradni a Gazdasági Minisztériumnak.
Mindenesetre nyáron Appelshoffer József, a legnagyobb cég, a Strabag csoport vezetője a Heti Válaszban úgy érvelt: "Az árakat jelentős részben a megrendelő kívánságai határozzák meg. Természetesen lehet "luxus" autópályát is megrendelni, maximális felszereltséggel és kiépítettséggel, majd azt mondani, hogy túl drágák a magyar sztrádák. Pedig még Németországban is van olyan autópálya, ahol nincs leállósáv – ez nyilván jóval olcsóbbá teszi az adott szakasz megépítését."
„Az olcsóság példájaként emlegetett Horvátországban a drága építmények – így az alagutak – költségei nincsenek benne az árban, azokat máshol számolják el” – tette hozzá a legnagyobb magyarországi cég vezetője, aki ezt onnan is tudhatta, hogy déli szomszédunknál a Strabag építette az alagutakat.
Vagy vegyük Kóka János kedvenc példáját. Az M7-es autópálya hátralevő részét a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. először 70 milliárdos ún. mérnöki árral kalkulálta, de a miniszter felfüggesztette az eljárást, és új tender kiírása mellett döntött. A többszöri eljárás során a pályázatokból az NA Rt. munkatársai kiválogatták a költségtakarékos megoldásokat, majd erre az „ócsított” tervre írtak ki végleges kiviteli pályázatot. Az eljárás során különböző indokokkal – általuk sérelmezett módon – több céget is kizártak, végül a magyar piacon egy új, osztrák cég győzött 43,9 milliárdos ajánlatával. (Korábban ugyanez a cég is 60 milliárdos ajánlatot tett.)
A szintén pályázó Vegyépszer Zrt. elnök-vezérigazgatója, Tímár János az InfoRádióban úgy védte a mundér becsületét: az igaz, hogy az újabb szakaszokon csökkentették a lehajtók, az alul- és felüljárók számát, ami valóban rendkívül komoly tétel az autópálya-építés költségei között. Az árak mégsem ezért csökkentek meredeken.
Olyan felfokozott versenyhelyzet alakult ki az egy ideig utolsónak tûnő magyarországi autópálya-építéseknél, amely minden versenyzőt arra késztetett, hogy néha már a racionalitást is félretéve nyerje meg a pályázatot – hangsúlyozta Tímár Gyula. Az elnök-vezérigazgató példaként saját cégét említette, amely úgy ítélte meg: nagyobb kár éri a vállalatot, ha most nem vesz részt az autópálya-építésben, mintha önköltségi, vagy esetleg önköltség alatti áron vállalja a munkát.
Kartelezés! Összejátszás?
A Népszabadság interjúban Kóka János utal arra is, hogy a cégek összejátszottak egymással, és azért voltak egyaránt magasak az árak. A miniszter azt is megemlítette, hogy a Gazdasági Versenyhivatal „azt találta, hogy az útépítő cégek összejátszottak. Egyeztették az árakat, korlátozták a versenyt.”
Autópálya-építő forrásunk ellenben azt állítja: adott a mûszaki követelmények között meghatározott útszakaszra minden cégnek ugyanannyiba kerül a sóder, az üzemanyag és a többi alapanyag, tehát nagyon eltérő összegek nem jöhetnek ki. A miniszterhez „beosztott” GVH döntéseit pedig vitatták az érintett cégek.
Mindenestre Gyurcsány Ferenc tegnap a fejlesztési tervek kapcsán bejelentette: a jövőben inkább a gyorsforgalmú utak fejlesztését támogatják.
(hirszerző.hu)
