Hol voltak a legnagyobb bevételkiesések? Mi segíthetné az üzletek túlélését? És végül milyen hatással lesznek a mostani folyamatok a kiskereskedelmi folyamatokra hosszútávon? Szakértők segítségével ezekre kerestük a választ.
Magyarországon több mint 500 ezren dolgoznak a kereskedelemben, ami évente 8000 milliárd forintnál nagyobb kiskereskedelmi forgalmat realizál, így az ágazat a járvány előtt a magyarországi GDP-hez is jelentősen hozzájárult. A kis- és nagykereskedők forgalma hónapról hónapra növekedett, és az üzletekben munkaerőhiány volt a jellemző. A járványhelyzet következtében viszont ez hónapok alatt megváltozott és a szektorban változó periodicitással a 2008-as gazdasági válsághoz hasonló forgalomcsökkenés következett be.
Kritikus helyzetben a szereplők
Egy bevásárlóközpont akkor tud sikeresen és jól működni, ha a bennük található minden profil nyitva tud tartani és maximális szolgáltatást tudja nyújtani. A jelenlegi időszakban
a zárva tartó mozik, játszóházak, fitnesztermek és a csak elvitelre/házhozszállításra nyitva tartható éttermek negatív hatással vannak a látogatottságra.
Nagy mértékben befolyásolja a látogatottságot és a forgalmat is a turisták hiánya és több esetben a környékbeli irodákban – jelenleg home office-ban – dolgozók hiánya is – mondta el Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára.
A járvány tavaly tavaszi megjelenése óta lassan egy év telt már el, de a helyzet abból a szempontból továbbra is hasonló, hogy
még mindig nincs egy olyan időpont, amelytől kezdve a járvány befejeződésével és a kereskedelem teljes körű újranyitásával biztosan számolni lehetne.
Eközben a kereskedelmi cégek tartalékait egyre jobban kimeríti az elhúzódó egészségügyi helyzet. A kiskereskedelem szereplőinél is eltérő a hatás, hiszen bizonyos profilok nem üzemelhetnek, bizonyosak, mint a vendéglátás csak elvitelre vagy kiszállítással működhetnek, illetve például a ruházati profilok nyitva lehetnek részlegesen (a 8 órás kijárási korlátozás idősávján kívül), ami mind más és más mértékű érintettséget jelenthet – tette hozzá Prosits Attila, a Gránit Pólus üzletfejlesztési igazgatója.
A kiskereskedelem szereplőinek folyamatosan romlik a helyzete.
Bár tavaly tavasszal az üzletek nagy része vagy zárva volt, vagy a vásárlók nem látogatták azokat, a kiadások is lényegesen alacsonyabbak voltak, mivel a bérköltségen kívüli költségeket a bérbeadók jellemzően elengedték. Ezzel szemben most egy csökkent bevételi időszakot élünk át, viszont a bérbeadók többsége nem, vagy csak minimális kedvezményt ad, a cashflow helyzet így érdemben és folyamatosan romlik – hangsúlyozta Berendi András, a Roland Divatház Zrt. vezérigazgatója.
A teljes cikk: Kritikus helyzetben a kiskereskedelem szereplői - Hogyan élhetik túl az előttünk álló időszakot?
