Az érintőképernyők figyelemelterelő hatását jól szemlélteti a brit Közlekedéskutató Laboratórium egyik kutatása, aminek eredményeit idén márciusban ismertették. A kutatás szerint a legújabb infotainment rendszerek kezelése nagyobb mértékben rontja a vezető reakcióidejét, mint az alkoholos befolyásoltság vagy a kannabisz-fogyasztás. Előbbi esetében 12, az utóbbi esetében pedig 21 százalékos romlást mértek, míg az Android Auto vagy az Apple CarPlay érintőképernyős használata egy nagyságrenddel nagyobb, 50 százalékot meghaladó mértékben rontotta a reakcióidőt. Az igencsak gyakran előforduló mobiltelefonos üzenetírással összevetve 35 százalékkal nőtt nagyobb mértékben a reakcióidő.

Az érintőképernyőt használók lassabban vezettek, nem tudtak állandó távolságot tartani az előttük haladótól, lassabban reagáltak a váratlan eseményekre és rendszeresen elhagyták sávjukat. Mindehhez hozzájárult, hogy némelyikük akár öt másodperccel is alábecsülte az egyhuzamban képernyőnézéssel töltött időt.

Ütközhet a KRESZ szabályaival a képernyőnyomkodás

Az autós érintőképernyők veszélyeinek egyre szélesebb körű elismerését mutatja egy 2020 márciusában, a németországi Karlsruhe városának legfelsőbb tartományi bíróságán tárgyalt ügy, ami egy majdnem egy évvel korábban bekövetkezett balesetből eredt.

Egy Tesla Model 3 vezetője esőben közlekedve próbálta meg manuálisan beállítani az ablaktörlők törlési intervallumát, amihez a műszerfal közepén lévő érintőképernyő menüjében kellett navigálnia. Mivel tekintetét levette az útról, letért arról, majd elsodort egy közlekedési táblát és több fának is nekiment.

Egy helyi bíróság 200 euró büntetés fizetésére kötelezte a férfit, akit emellett a vezetéstől is eltiltott egy hónapra. A bíróság úgy találta, hogy az érintőképernyő vezetés közbeni használata a mobiltelefonokéhoz hasonlóan ütközött a KRESZ szabályaival, és egy elektronikai eszköz helytelen használatának minősül.

A járművezető ezután fellebbezésével a legfelsőbb tartományi bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy az ablaktörlő a biztonság szempontjából fontos funkciót lát el, ezért hozzá kellett férnie a kezelőfelületéhez. A bíróság azonban helyben hagyta az ítéletet, azzal indokolva döntését, hogy a műszerfalon fixen rögzített képernyő egy elektronikai eszköz, ezért az nem lényeges, hogy miért használja vezetés közben. A bíróság hozzátette, hogy a jármű funkcióinak érintőképernyős kezelése csak akkor engedélyezet, ha a vezető csak rövid ideig, valamint forgalmi, láthatósági vagy időjárási viszonyokra visszavezethető okok miatt veszi le tekintetét az útról.

Elméletileg van más megoldás

A németországi ítélet és a brit kutatás eredményei azt jelenthetik, hogy a gyártóknak a jövőben alternatív megoldásokhoz kell majd nyúlniuk – írja elemzésében az Autovista Group. Az érintőképernyők kiváltására szolgálhatnak a multifunkciós gombok, a hangalapú vezérlés vagy akár a tekintetkövetés.

A Polestar Precept koncepciója jó példával szolgál az új technológiák használatára. A műszerfal közepén elhelyezett 15 colos képátlójú képernyő Google Assist beszédfelismerő rendszerrel van ellátva. A legfontosabb információk a szokásos helyen, egy kormány mögötti 9 colos képernyőn jelennek meg, a pillanatnyilag mutatott adatokat pedig a vezető a tekintetével választhatja ki.

(Forrás: www.autopro.hu)