Charles Simonyi nevét legtöbben a Microsoft fejlesztései kapcsán hallhattuk, holott már jóval előbb megkezdte úttörő munkáját. Sorrendben mindössze az ötödik civil ûrutazó a magyar származású milliárdos, Dr. Charles Simonyi. Legtöbben a Microsoft fejlesztései kapcsán hallhatták nevét, holott már jóval előbb megkezdte ...
... úttörő munkáját a modern stílusú számítógépes alkalmazások kifejlesztésében. Mint arról korábban értesülhettünk, Simonyi magánûrutazása szombaton vette kezdetét: Kazahsztánból indult útnak egy Szojuz ûrhajó fedélzetén a Föld körüli pályán keringő nemzetközi ûrállomás irányába, ahová sikeresen meg is érkezett. Ennél is érdekesebb lehet néhány mérföldkő felemlegetésével végigjárni Simonyi úr szoftveres karrierjét - meglepően érdekes dolgokat találhatunk benne, és ha valaki eddig irigyelte volna őt az ûrutazás miatt, ezután talán még inkább fogja. A budapesti születésû Simonyi a XEROX SPARC köreiben futott be karriert az 1970-es években, vagyis akkoriban, amikor a cég mûhelyéből került ki a számítástechnikában előre mutató találmányok jelentős része. Sok tekintetben ma is ebből él a PC-s szoftveripar, gondoljunk csak például a grafikus felhasználói felületre.
Simonyi úr ottléte alatt személyesen a Bravo szövegszerkesztő kifejlesztésén fáradozott, mely a világ első WYSIWYG (kb. "amit látsz, azt kapod") szövegszerkesztője volt. Ha akkoriban valakinek elmesélik, hogy számítógépének grafikus felületén úgy szerkesztheti a dokumentumokat, ahogy azok a lapon majd megjelennek, akkor nem irigykedett, inkább hitetlenkedett volna az illető. A Bravo a Xerox Alto számítógépen futott, mely alább látható. Az 1973-ban megépített kísérleti konfigurációban 128 megabájt RAM és 2,5 megabájtos, cserélhető kazettába épített merevlemez is volt - ilyen paraméterekkel 15 évvel később sem sok PC dicsekedhetett. Az egér és a lézernyomtató mellett Ethernet csatlakozással is felszerelték. Monokróm monitorát nem egy frusztrált munkatárs állította oldalra, hanem eleve álló (portrait) megjelenítővel tervezték a rendszert.
(Forrás: www.computerworld.hu)
