Szingapúr 2001. év után először ismét a globalizációs lista élére került. A tavalyi első, Írország a negyedik helyre szorult vissza. A világgazdaságba való integrálódás fokát jelző index második és harmadik helyezettje Svájc, illetve az Egyesült Államok. Magyarország bekerült a TOP-20-ba, a huszadik helyen, tavalyi besorolását ...
... három hellyel javítva. A közép-európai országok közül Csehország (16.) és Szlovénia (17.) található még az élmezőnyben. (Horvátország 22., Szlovákia 26., Oroszország 47. az A.T. Kearney csoport által kiadott idei globalizációs listán.
A vizsgálat négy fő és azon belül tizenkét részterületen, a gazdaság, a technológia, a személyes kapcsolatok, a politika integráltsága fokán keresztül értékeli az országok globalizációjának fokát. Feltûnő, hogy Magyarország a gazdasági, kereskedelmi integrálódásban,a személyes kapcsolatok terén az élmezőnyben található (5.,5., illetve 7. hely), erősen lemarad viszont a globalizáció technológiai aspektusaiban. Ez utóbbit illetően a 27. helyen van, ami egyebek között a telefonhasználat (41.), vagy az internet használat (29.) alacsony fokával jellemezhető.
Szingapúr és más ázsiai országok előrelépése a beruházások növekedésének tulajdonítható. Svájc az ENSZ hozzájárulása megkétszerezése ( politikai integráltság) került a második helyre, Írország viszont azért szorult hátrébb, mivel a befektetők az ázsiai és a kelet-európai térséget részesítették előnyben.
A lista érdekessége, hogy valamennyi skandináviai ország az első húsz ország között található Izland kivételével. A legnagyobb előrelépést Ausztrália mutatja, négy hellyel előrerukkolt a nyolcadik helyre, mivel a nyersanyagok iránti igények vonzóvá tették az országot a befektetők körében. Az indexet évente készíti el az A.T. Kearney a Foreign Policy Magazine-nal együtt 62 ország adatait értékelve.
(Forrás: www.sg.hu)
