Módosodik a világ, főleg Ázsia, egyre nagyobb üzlet a turizmus, szinte elképzelhetetlenül nagy és gyorsan növekvő jövedelmeket generál. Az utazási irodák helyett azonban más profitálhat az egyre nagyobb összegekből: egy friss felmérés szerint a feltörekvő ázsiai országokban már most is inkább a mesterséges intelligenciához fordulnak az utazást tervezők. Felmerült azonban a jövőt firtató eredményekben egy érdekes ellentmondás.
Utazni kellemes, sokan akkor is hajlandóak – pláne nyáron – erre költeni, ha helyette másról kell lemondaniuk. Ahogy a világ sok régiójában – a miénkben is – egyre módosabbá válik a középosztály, az emberek egyre többet költenek utazásra, és (a világjárvány okozta hatalmas döccenő ide vagy oda) egy friss felmérés szerint a mostani hatalmas összeg még megháromszorozódik a következő másfél évtizedben. Aki rohanna utazási irodát alapítani, ne feltétlenül tegye – a felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy miért ne.
Ma mennyit költünk szabadidős utazásra, és mennyit fogunk tizenöt év múlva?
A kérdés országokra lebontva nem megválaszolható, a Boston Consulting Group (BCG) felmérése tizenegy országban készült, minden kontinensen, és Magyarország nincs köztük.
Hozzá az utazási szokásokat azonban 68 országban elemezték, és a trendek alól a feltörekvő Magyarország sem vonhatja ki magát, habár azt természetesen nem tudhatjuk, tartani tudjuk-e az életszínvonal emelkedésében az egyes régiók diktálta nyaktörő iramot. Ezek főleg Ázsiában vannak, de mindenütt szélesedik a középosztály, még a sokak által lebecsült Afrikában is.
Turisztikai célú, szabadidős utazásokra a BCG felméréséről szóló közlemény szerint jelenleg mintegy évi 5 ezermilliárd dollárt költenek az emberek. Nehezen értelmezhető összeg, forintban 1700 ezermilliárd, de annyit érzékelünk, hogy ez borzasztó sok.
Mennyi lesz ez 2040-ben a felmérés kalkulációi szerint, ha nem áll addig feje tetejére a világ? Több mint 15 ezermilliárd.
A teljes cikk a vg.hu oldalán olvasható >>
