- 2000-es évek vége–2010-es évek eleje – A technológiai alapok lefektetése
Ezekben az években olyan amerikai technológiai nagyvállalatok, mint az IBM, Dell/VMware, Microsoft/Oracle, Intel, Nvidia, Cisco és Thermo Fisher széles körben alkalmazott eszközöket, szoftvereket és infrastruktúrát kínáltak a kínai rendészeti és hírszerzési szervek számára. Ezen technológiák közé tartozott az arcfelismerés, a prediktív rendészeti rendszerek (amelyek korai előrejelzés alapján intézkedtek), valamint a lakossági kontrollt lehetővé tevő felügyeleti hálózatok és DNS-azonosító rendszerek. E rendszerek különösen a Hszincsiang és Tibet tartományokban segítették a tömeges megfigyelés és az etnikai kisebbségek célzott ellenőrzését. A vállalatok túlnyomó része azt kommunikálta, hogy ezek az együttműködések az akkor érvényes alku- és exportszabályoknak megfelelően történtek.
- 2019 eleje – Az első jelek: Thermo Fisher törli a hszincsiangi üzleteket
Idén, februárban, a Thermo Fisher bejelentette, hogy leállítja genetikai azonosításra alkalmas eszközeinek értékesítését a hszincsiangi piacra. Ez volt az első nagyobb visszalépés, amelyet több civil szervezet és jogvédő erőteljes nyomására hoztak meg.
- 2019. október – Az USA bepereli a kínai techóriásokat (Entity List)
2019 októberében az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma felvett 28 kínai entitást – köztük a videófigyelésében kulcsszerepet játszó Hikvision-t és számos rendészeti szervezetet – az úgynevezett Entity List-re. Ez a feketelista lényegesen megnehezítette, vagy akár lehetetlenné tette számukra az amerikai technológiákhoz való hozzáférést. A döntésben szerepet játszott a Kínában folyó emberi jogi visszaélések felerősödő aggodalma is.
Forrás: U.S. Federal Register (2019), konkrét hivatalos dokumentum ([link])
- 2021–2025 – Az AP átfogó vizsgálata: dokumentumok és interjúk
Az Associated Press hosszú távú, három évig tartó vizsgálata több tízezer dokumentum és belső email feldolgozása alapján mutatta be, hogy a techcégek nem pusztán passzív beszállítók voltak: aktív szolgáltatóként vettek részt a rendőrségi és börtönrendszerek technikai kiépítésében. Egyes cégek akár külön ajánlatcsomagokat készítettek kínai hatósági szereplők számára.
- 2024. december – A Hikvision bejelentése: öt szerződés felbontása Hszincsiangban
A tőzsdeszabályok szerint a Hikvision közleményben jelentette be, hogy megszüntet öt szerződését a témailag kiemelt hszincsiangi területen. Bár a vállalat nem precizálta, az elállást amerikai szankciók és reputációs kockázatok motiválhatták.
- 2025. szeptember 4–5. – Anthropic kizárja kínai tulajdonú cégeket a szolgáltatásból
A Claude AI fejlesztője, az Anthropic, hivatalosan módosította szolgáltatási szerződését: minden olyan szervezet, amely több mint 50%-ban kínai kézben van – függetlenül attól, hol működik – már nem fér hozzá AI szolgáltatásaikhoz. A döntést a cég nemzetbiztonsági és jogi kockázatokkal indokolta.
Összegzés – A hosszú ív: technológiai szállítótól szabályzóig
A 2000-es évtized végétől amerikai technológiai cégek aktív szerepet vállaltak Kína megfigyelő-infrastruktúrájának kiépítésében. 2019-ben megjelentek az első megszorító lépések és tilalmak, 2021–2025 között az AP feltárói riport révén szélesebb nyilvánosság is tudomást szerzett az együttműködés részleteiről. A lépések 2024–2025-re aktív elhatárolódássá formálódtak: a Hikvision szerződésbontása, majd a Claude AI kizárása egyfajta technológiai és erkölcsi reset irányába mutatnak.
Források:
- AP News – átfogó oknyomozás
- [Federal Register – Entity List, 2019. okt. 9.]
- [Reuters – Hikvision: szerződésbontás]
- Anthropic – szolgáltatási feltételek frissítése
- Financial Times – Anthropic vs. Kína
- Reuters
- HRW
- Reuters
