Új, a magyar gazdaság fenntarthatóságának javítását célzó követelményeket támaszt a kormány egy friss, Semjén Zsolt által benyújtott törvénymódosítással, amely az uniós ESG-elvárásoknak való megfelelés miatt született. Az ESG ez elmúlt évek egyik fontos buzzwordje a politikában és a vállalatirányításban, lényege, hogy a különféle tevékenységeket úgy is értékeljük, megfelelnek-e bizonyos fenntarthatósági szempontoknak.
Ennek jegyében E mint environmental (azaz környezeti), S mint social (azaz társadalmi), G mint governance (azaz irányítási) kritériumokat kell támasztani minden új beruházással vagy intézkedéssel szemben, és az összes üzleti tevékenységet értékelni kell ezek mentén.
A friss jogszabálytervezet általános indoklásában magasztos mondatok szerepelnek arról, hogy „az Országgyűlés az Alaptörvénnyel nem csupán Magyarország jogrendjének alapját, de a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség kereteit is lefektette”, illetve hogy „a nemzeti ESG-keretrendszerről szóló törvénnyel annak az
elköteleződésnek teremt alapot a magyar gazdaság működésében, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpátmedence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”
Az elvontnak hangzó célok elérése érdekében azonban nagyon is konkrét dolgokat, új szabályokat és intézményeket állít fel a kormány. A témáért felelős Gazdaságfejlesztési minisztérium célja saját korábbi megfogalmazása szerint a törvénnyel az, hogy „az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálható legyen a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára”.
A törvényjavaslat olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyeknél a következő három érték közül bármelyik kettő meghaladta az itt megjelölt határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.
A jogszabály külön-külön vonatkoztatja ezt a „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő” nagyvállalatokra és a sima nagyvállalatokra, emellett a „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő” kis- és középvállalatokra is. A definíció szerint akkor ilyen egy cég, ha a közérdek szempontjából jelentős a tevékenységének természete, mérete vagy alkalmazottai száma vagy vállalati státusza miatt, beleértve a bankokat, a biztosítókat és a tőzsdén jegyzett társaságokat.
Ahhoz, hogy a fenti cégek ESG-szempontból megfelelően járjanak el és ezt be lehessen tartatni, új követelményeknek kell megfelelniük, például bárki számára hozzáférhető ESG-beszámolókat kell készíteniük. A legtöbb nagyvállalat (különösen a multik) számára az nem lesz újdonság, már eleve közzétettek ilyet, mostantól azonban ezeknek bizonyos minimumkövetelményeknek kell megfelelniük. Az érintett cégek kaphatnak fenntarthatósági átvilágítást is, ennek keretében megismerhetővé kell tenniük, hogyan felelnek meg a kritériumoknak. Az ESG-szempontoknak a vállalatok üzleti stratégiájában is szerepet kell kapniuk, valamint érvényesíteni kell őket a cégek ellátási láncain.
Létrejön néhány új feladatkör, így például ESG biztosító (adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő biztosítási tevékenységet végző jogi személy), ESG tanúsító (akkreditált megfelelőségértékelő szervezet). Az egész folyamat és terület irányításáért a gazdaságfejlesztési tárca, vagyis Nagy Márton és csapata felel. A tervezet szerint a miniszter ellátja az európai uniós rendelkezésekből adódó kormányzati feladatokat, az ESG-kötelezettségekből adódó szakmai irányítást, koordinációt, felügyeli a vállalkozások szemléletformálását, felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat.
A teljes cikk: Egy sor új kötelezettséget kapnak a nagyobb cégek a kormány új ESG-törvényével
