Francia hadüzenet

ÁLLAMI HIVATAL. Franciaországban 2010 januárjától külön állami hivatalt állítottak fel a fájlcserélők elleni küzdelemre, Hadopi néven (francia elnevezésének – Haute Autorité pour la Diffusion des Œuvres et la Protection des Droits sur Internet – rövidítése alapján). A szerzői jogok tulajdonosai ennek a hivatalnak jelezhetik, ha jogsértést gyanítanak – például egy zenei kiadóvállalat azt tapasztalja, hogy a hozzá tartozó zenemûvek egy bizonyos torrent oldal közbeiktatásával másolhatóak a felhasználók gépei között, pedig erre nem adott felhatalmazást. A Hadopi a torrent oldal szerverének IP címe alapján beazonosítja a szerver internetszolgáltatóját, és – törvényi felhatalmazás alapján – elkéri tőle azokat az IP címeket, amelyekről a szolgáltatását rendszeresen használták.

A HÁROM CSAPÁS. Az elkért IP címek alapján a Hadopi beazonosítja a felhasználókat, és küld nekik egy e-mailt. Ebben felhívja a figyelmet arra, hogy tudomása van a torrentezésről, és felszólítja a felhasználót a tevékenység beszüntetésére (1. csapás). Ha folytatódik a torrentezés, akkor ajánlott postai levelet is küld, hasonló tartalommal. (2. csapás). Amennyiben az elfizető ezután is tovább torrentezik, a Hadopi átadja az adatokat a bíróságnak, amely 1,5–3,0 ezer euró büntetést, vagy az internetkapcsolat legfeljebb egy évre szóló felfüggesztését szabhatja ki. Ez utóbbi esetben az ügyfél feketelistára kerül, és más szolgáltatóval sem tud szerződni (3. csapás). A bírósági eljárásban a felhasználónak kell bizonyítania az ártatlanságát.

ANOMÁLIÁK. A törvény az internetkapcsolat előfizetőjét bünteti akkor is, ha nem ő a szerzői jogok megsértője. Tipikus példák: a kávézót meszelhetik el, ha a Wi-Fi hálózatát használó vendégek letöltenek, vagy a szülőket büntetik a gyerek torrentezése miatt. További probléma, hogy változó IP címeknél a szabálysértő azonosítása nehéz, szinte lehetetlen. Ráadásul a Hadopi bizarr módon a saját kémszoftverének telepítését ajánlja mindenkinek, arra hivatkozva, hogy annak adatai egy esetleges perben mindkét fél által elfogadható módon bizonyíthatják az ügyfél ártatlanságát. S a hab a tortán: a Hadopi az induláskor saját logót készíttetett magának, amelyről pillanatok alatt kiderült, hogy betûtípusa lopott, azt a France Télécomnak tervezte korábban Jean-Francois Porchez designer.

BRÜSSZELI DIREKTÍVA. Szinte biztos, hogy ez a macska-egér harc nem oldja meg a problémát, ahhoz az alapoktól kezdve a teljes rendszert kellene újraépíteni. Ennek ellenére úgy tûnik, hogy – néhány európai példát követve – a magyar jogvédők is inkább szélmalomharcba akarnak kezdeni. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elkezdte a puhatolózó tárgyalásokat egy jövőbeni új, a fájlcserélők ellen keményen fellépő szabályozás bevezetésének lehetőségéről.

Kétségtelen, hogy egyre több nyugat-európai ország teremt törvényes lehetőséget arra, hogy a digitális tartalmak (zene, film, szoftver és hasonlók) illegális le- és feltöltőit beazonosítsa és büntesse, és ez jó apropót ad a magyar lobbinak. E mellett a múlt év végén elfogadott új uniós távközlési csomag is elég nagy szabadságot hagyott a tagállamoknak abban, hogy milyen eszközöket alkalmazzanak a szerzői jogok megvédésére. Ez szintén zöld jelzés a keményebb fellépéshez.

Párizsi demonstrálók. Problémás pontok. Fotó: Reuters

Brüsszelben egyébként éppen azért is húzódott a távközlési direktíva elfogadása több mint két évig, mert nehezen tudták megtalálni azt a formulát, amely a szerzői jogok érvényesítésére alkalmas lehet, de még nem sérti a személyiségi jogokat. A nethasználati szokások monitorozása nagyon kényes terület, nehéz úgy megvalósítani, hogy a személyiségi jogok ne csorbuljanak. Végül egy olyan keretszabályozás született, amely „csak” azt teszi kötelezővé, hogy a „megvádoltaknak” legyen lehetőségük kifejteni az álláspontjukat, azaz védekezni. Az unió tehát elfogadja például a svéd vagy a francia modellt is, amely fokozatosan „rémíti el” a letöltőket. E módszer lényege az, hogy miután a fájlcserélő személyt egy állami hivatal, vagy annak képviselője beazonosította, az érintettet értesítik arról, hogy a „nagy testvér” mindent tud a felhasználási szokásairól, de amennyiben felhagy illegális tevékenységével, akkor megúszhatja büntetés nélkül. Ellenben ha kétszer is sikertelenül szólították fel a jogsértő magatartása beszüntetésére, azt követően bíróság elé citálhatják, és súlyos pénzbírságra számíthat, illetve akár egy évre is felfüggeszthetik az internetkapcsolatát.