Az Országgyûlés november 9-i ülésnapján fogadta el az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt. A jogszabály célja, mint az a hivatalos indokolásból is kiderül, az egyéni vállalkozói státusz egyszerûsítése, és egy új, egyszerû vállalkozási forma, az egyéni cég bevezetése volt.

A kormányzat azonban néhány meghökkentő és a jogszabály céljához szorosan nem kötődő változást is becsempészett a zárórendelkezések közé. A cégtörvény 87. paragrafusa 2010. január 1-jétől a cégtulajdonos magánszemélyek lakcímét lényegében titkossá teszi, az IRM rendszeréből csak állami szerveknek, illetve kérelemre, a jogcím igazolásával lehet majd hozzájutni. Ezzel a cégek tulajdonosainak, vezetőinek beazonosíthatósága szinte megszûnik, a cégvilágban tisztességtelenül garázdálkodók újabb magas labdát kaptak.

A jelenlegi, válsággal sújtott helyzetben a hitelezővédelem és a gazdasági élet biztonsága mindennél fontosabb kellene legyen, éppen ezért a cégnyilvánosság kiterjesztése és nem korlátozása lenne a kívánatos. Az ingyenes céginformációs adtabázis közzététele volt a helyes irány, ezt módosítja rossz felé ez a jogszabály - hangsúlyozza dr. Ződi Zsolt, a CompLex Kiadó kiadói igazgatója.

A rendelkezés minden szinten abszurd következményekkel jár majd. - figyelmeztet a jogi szakértő. Mivel a jogcím megjelölésével, kérelemre továbbra is lehetséges a lakcímadatok kikérése, ezeket a kérelmeket hosszú évekig tárolni is kell, így a rendelkezés az amúgy is jelentős mértékû felesleges adminisztrációt a sokszorosára növeli. Ráadásul a széles körben elterjedt és egyébként hivatalos online rendszerben teljesen megoldhatatlan lesz a kérelmek érdemi vizsgálata, a bíróságokat pedig a 'lakcímtelenítés' elképzelhetetlen módon leterheli. Talán az sem véletlen, hogy a jogszabály indoklása a rendelkezés hátteréről, okáról nem tartalmaz semmilyen információt, magyarázatot - mutat rá dr. Ződi Zsolt.

A Complex Kiadó és a Direktinfo Követeléskezelő Kft. közös álláspontja szerint annak, aki vállalkozást indít, céget alapít, számolnia kell azzal, hogy tevékenységével kapcsolatban az üzleti élet résztvevői tájékozódni óhajtanak. E kíváncsiság nem öncélú, hiszen az üzlet, a hitelezés biztonságát szolgálja, amelynek része kell legyen az is, hogy a cégalapító, vagy céget képviselő személy egyértelmûen beazonosítható lehessen.

Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezető igazgatója nehezményezi, hogy a jogalkotók nem egyeztettek gyakorlati szakemberekkel a tervezetről. A rendelkezés olyan csöndben született, hogy a céginformációs és a követeléskezelő szakma is egymástól értesült a változásokról. Az új csődtörvény előkészítésében sem vették igénybe az érintett ágazatokban dolgozó cégek segítségét, és most is őket kikerülve, ki tudja milyen sugalmazásra hoztak rossz, kifejezetten káros jogszabályt.

Magyarország a Világbank befektetéseinek védelmét vizsgáló felmérése rangsorán a tavalyi, már akkor is szégyenteljes 114. helyéről idén a 119. helyre csúszott. Ez a helyezés nagyobbrészt a cégnyilvánossággal kapcsolatos paraméterek elégtelenségének következménye. A tiszta üzleti viszonyokat felmutatni képes államok utolérése érdekében ezt a hibás rendelkezést, még az életbe lépését megelőzően kell megsemmisíteni - hangoztatják a szakértők.

 

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)