Behívtak az interjúra

Félóra várakozás után végre behívott az interjúztató, ám szúrós tekintettel követi minden mozdulatodat. Kérdez, de nem hagyja, hogy befejezd, közbevág: „Csak ennyi?” A szobában egyébként is nagyon meleg van, fészkelődsz a kényelmetlen, alacsony széken. Kiver a veríték, hallod magadat, amint hebegve mentegetőzöl, és rádöbbensz: stresszinterjún vagy.

A felkészülés a magabiztosság alapja

Minden esetben érdemes alaposan felkészülni az interjúra. Minél több információd van, annál magabiztosabb leszel, és annál kisebb a valószínûsége, hogy kellemetlen meglepetés ér. Amikor megtudod, hogy állásinterjúra hívtak, derítsd ki, hogy pontosan hol lesz az interjú, ki(k) lesz(nek) ott, ki dönt a felvételedről, ki lesz a főnököd, ha felvesznek, meddig tart az interjú, hány kör lesz, hogyan zajlik a felvételi? Az ezekre kapott válaszok (esetleg a válasz hiánya) sokat elárul a vállalatról és a rád váró interjúról.

A helyzet felismerése és tudatosítása az első lépés. Ilyenkor a legkifizetődőbb, ha saját magadat adod, és nem próbálsz szerepek mögé bújni. Vegyél egy mély levegőt, és döntsd el, hogy hajlandó vagy-e velük játszani. Ha igen, akkor tegyél úgy, mintha ez egy üzleti megbeszélés lenne, egy nehéz természetû vevővel. Lassan, határozottan beszélj. Válaszolj a kérdésekre a legjobb tudásod szerint.

Tedd helyre az interjúztatót!

Előfordulhat, hogy figyelmeztetned kell az interjúztatót az udvariasság szabályaira, például „ha nincs kifogása ellene, befejezem az előbb elkezdett mondatot, történetet...”. Ha egyértelmû, hogy fel akarnak bosszantani, vagy megaláznak, akkor – továbbra is nyugodtan – beszélj az ezzel kapcsolatos érzéseidről. Mint minden konfliktushelyzetben, itt is elveheti a dolog élét, ha tárgyilagosan tisztázod, hogy a másik viselkedése hogyan érint téged.

A legjobb védekezés...

Elméletileg a stresszinterjú célja az, hogy lássák, mennyire tudod megőrizni az önuralmadat, hogyan viselkedsz feszült helyzetben. Másrészt ez egy „felvételi beszélgetés”, azaz te is kérdezhetsz. Vedd át az irányítást, kérdezz vissza. Ebben van némi kockázat, de hatásos, ha azt mondod: „Most, hogy válaszoltam, kíváncsi lennék, hogy Ön mit válaszolna ugyanerre a kérdésre”. Megoldás lehet az is, ha, miközben beszélsz, felállsz és elkezdesz fel-alá sétálni. Ha szóvá teszik, mondd, hogy a komoly és nehéz kérdéseik fokozott koncentrációt igényelnek, és állva ez neked jobban megy.

Kell ez neked?

Munkavállalóként sokszor elfelejtjük, hogy a munkaviszony kétoldalú kapcsolat, amelyben mindkét félnek elégedettnek kell lennie ahhoz, hogy hosszabb távon együttmûködhessenek. A vállalatnak is el kell adnia magát, hiszen azt várják el tőled, hogy lelkesen, lojálisan végezd majd a feladataidat.

Tedd fel magadnak a kérdést: vajon hogyan fognak veled viselkedni, ha már a kapcsolat kezdetén stresszelnek (pláne ha megaláznak)? Mi lesz, ha már aláírtad a munkaszerződést és tényleg a „kezük közé” kerülsz?

Állj fel, ha nem bírod!

A stresszinterjúnak csak nagyon kivételes esetekben, ellenőrzött körülmények között van létjogosultsága, akkor, ha szakember van a közelben, és ha a munkavégzés során valóban várható, hogy állandóan feszült, stresszes helyzetekben kell dolgoznod.

Más esetekben a stresszinterjú csak az interjúztató szaktudásának hiányával magyarázható jóindulatúan. Különösen, ha ez az interjúztató a leendő főnököd. Ilyen esetben érdemes megköszönni a lehetőséget, és udvariasan távozni.

Gerlei Béla, karrier-tanácsadó
karrierintezet.hu

(Forrás: http://www.hvg.hu/)