Képzeld el, hogy kapsz egy e-mailt, pont olyat, mint amilyet egy kollégádtól vagy ügyfeledtől várnál. Név szerint szólít meg, hivatkozik egy múlt heti tárgyalásra, és ugyanabban a stílusban íródott, mint ahogy az illető írni szokott. Egyetlen kattintás – és már meg is nyitottad az utat a támadónak.

Miközben a magyar cégek 70 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia munkába integrálását, a dolgozók 66 százaléka semmilyen képzésben nem részesült – állapítja meg Török Balázs marketingtanácsadó 2025-ös felmérése. A kutatás szerint a technológiahasználat ösztönzése sokszor szabályozás és oktatás nélkül zajlik, ami adatvédelmi kockázatokat és működési zavarokat okozhat. Mint kiderült, a kisebb cégek járnak élen a napi szintű AI-használatban, de gyakori, hogy a dolgozók saját zsebből fizetnek elő a prémium funkciókra.

Példátlan a biztonsági készültség Budapesten Donald Trump és Vlagyimir Putyin két héten belül esedékes találkozója miatt. A terrorelhárítás, a rendőrség, a honvédség és kiberbiztonsági szakemberek összehangolt munkája mellett az amerikai Secret Service és az orosz elnöki testőrség is részt vesz a műveletekben. Hajós István biztonsági szakértő szerint a légi, földi, vízi és földalatti védelmi rendszerek mellett kibertámadásokkal is számolni kell. Vadászgépek és lehallgatás elleni zavaróberendezések bevetése is várható. A csúcstalálkozó napján a főváros több pontján lezárások, közlekedési fennakadások és logisztikai korlátozások lesznek, amelyek a budapesti lakosságot is érintik.

A mesterséges intelligencia radikálisan átalakítja a hazai IT-munkaerőpiacot: a középszintű pozíciók elértéktelenednek, miközben nő a kereslet az AI-t, felhőt és automatizációt értő szenior szakemberekre. Pulay Gellért, az Országos IT Megmérettetés ötletgazdája szerint az AI „láthatatlan szelekciós tényezővé” vált, amely új gondolkodásmódot követel. A cégek már nem minden pozícióra fizetnek jól, csak a szenvedéllyel dolgozó, komplexen gondolkodó szakemberekre van tartós kereslet.