Az adatbiztonság a vállalkozások számára nélkülözhetetlen, hiszen a vállalatok nap mint nap kezelnek hatalmas mennyiségű adatot, legyen szó ügyféladatokról, pénzügyi információkról vagy üzleti titkokról. Az adatok védelme nem csupán jogi és etikai kötelezettség, hanem egy kulcsfontosságú tényező is a vállalatok versenyképességének megőrzésében. A kibertámadások, adatlopások és a személyes adatokkal való visszaélés lehetősége mind olyan kockázatok, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a vállalat működését és hírnevét. Az Európai Unió GDPR rendelete, amely 2018. május 25-én lépett életbe, szigorú szabályokat vezetett be a személyes adatok védelmére vonatkozóan. A rendelet célja, hogy a vállalkozások felelősségre vonhatók legyenek az általuk kezelt személyes adatok védelméért, és az érintettek jogai érvényesüljenek.

A vállalat globálisan 7,4 milliárd dollár árbevétellel zárta 2024-et, jelentős növekedést ért el a jóllét és egészség területén.

Szakértők szerint az eladók gyakran téves információk vagy a piaci trendek félreértelmezése miatt még mindig túlárazzák ingatlanaikat, akár 20-30 százalékkal is.

A magyar kiskereskedelem jelentős átalakulás előtt áll, amely minden vásárlót érinthet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megbízásából készül egy átfogó szakpolitikai javaslatcsomag, amely a következő 5–10 év strukturális kihívásaira és lehetőségeire fókuszál. A dokumentum célja, hogy a kiskereskedelem szereplői – beleértve a kormányzatot, kereskedőket, beszállítókat és más érintetteket – közös platformon vitassák meg az iparág jövőjét és fejlődési irányait.

Főbb témakörök és kihívások:

1. Kistelepülések ellátása: Jelenleg Magyarországon mintegy 400 településen egyáltalán nincs bolt, ami nemcsak gazdasági, hanem társadalmi problémát is jelent. A javaslatcsomag megoldásokat keres ezen települések alapvető ellátásának biztosítására.

2. Városi kereskedelem revitalizálása: A belvárosi üzlethelyiségek újbóli élettel való megtöltése, a kereskedelmi ingatlanok fenntarthatóságának növelése és az állami ösztönzők szerepe a kihasználatlan kapacitások újraélesztésében kiemelt figyelmet kap.

3. Magyar termékek exportjának ösztönzése: A magyar kiskereskedelem nemzetközi piacokon betöltött szerepének erősítése, különös tekintettel a hazai termékek külföldi értékesítésének támogatására.

4. Munkaerőpiaci kihívások: A kiskereskedelem az egyik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, de a szektorban dolgozók jelentős része alacsonyabb képzettségű. A javaslatcsomag fejlesztési irányokat jelöl ki a dolgozók előrelépésének támogatására, figyelembe véve a digitalizáció és automatizáció kihívásait.

5. Digitalizáció és e-kereskedelem fejlesztése: A magyar kiskereskedelem digitalizációjának előmozdítása és az e-kereskedelem terén tapasztalható lemaradás csökkentése érdekében a javaslatcsomag konkrét lépéseket fogalmaz meg.

6. Szabályozói környezet kiszámíthatósága: A stabil és előre jelezhető szabályozási környezet megteremtése érdekében a dokumentum javaslatokat tesz a jogszabályok előkészítésének és végrehajtásának javítására.

A szakpolitikai javaslatcsomag célja, hogy a magyar kiskereskedelem versenyképességét növelje, miközben a vásárlók számára is kedvező változásokat eredményezzen. A dokumentum részleteit és a tervezett intézkedéseket várhatóan hamarosan nyilvánosságra hozzák, és az érintettek bevonásával széleskörű társadalmi párbeszédet kezdeményeznek.

| A témábanajánljuk a penzcentrum.hu cikkét