Rekordot döntött a harmadik negyedévben a budapesti repülőtér utasforgalma és jó úton halad afelé a Budapest Airport, hogy idén 16 millió utast szolgáljon ki, ami azt jelenti, hogy hat év alatt duplázódott az utasszám. A legforgalmasabb járat a Budapest-London útvonal, de a top 5-be felfért egy Európán kívüli célállomás, Tel-Aviv is - derül ki a Budapest Airport közleményéből.

Újabb rekordot döntött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma: mintegy 300 ezerrel többen utaztak 2019 harmadik negyedévében, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Július eleje és szeptember vége között 4,7 millió induló és érkező utazó használta a repülőtér termináljait.

A harmadik negyedéves számok ismét egy erős, európai átlag feletti növekedést jelentenek, de a korábbi évekhez képest lassulás látszik.

A Budapest Airport forgalma a várakozások szerint idén elérheti a 16 millió utast, ami azt jelenti, hogy az elmúlt hat évben közel a duplájára nőtt az utasszám.

Az év legforgalmasabb hónapjaiban, júliusban és augusztusban 1,6 millió feletti havi forgalmat regisztrált a Budapest Airport, és szeptemberben is 1,5 millió fölötti volt az utasszám. 2018-hoz képest 6,8%-ot nőtt a harmadik negyedév forgalma, ami a korábbi évekhez képest kisebb bővülést jelent. Nagyobb arányban nőtt a Schengenen kívüli forgalom, ez a szegmens 8% fölötti bővülést ért el, míg a schengeni irányba induló vagy onnan érkező utasok száma 6,1%-kal emelkedett.

A repülőgép fel- és leszállások számában valamivel szerényebb mértékű volt a növekedés; a harmadik negyedévben átlagosan havi 11 570 körül alakult a repülési műveletek száma, ami még mindig alatta marad a 2006-os, vagyis 13 évvel ezelőtti, 12 ezernél is több fel- és leszállásnak az év ugyanezen időszakában.

A városok listáját továbbra is London vezeti toronymagasan – a brit főváros és Budapest között utazik minden tizedik utas a Liszt Ferenc repülőtéren. Az útvonal népszerűségét jól jelzi, hogy idén már mind a hat londoni repülőtérre közlekedik menetrend szerinti járat; jelenleg 5 légitársaság heti 115 járatpárt (oda és vissza) üzemeltet ezen az útvonalon. Londont közvetlenül Frankfurt, Párizs és Brüsszel követi, az ötödik helyre pedig Tel Aviv ért fel.

(Forrás: www.portfolio.hu)

Miközben ma még kapacitáshiánnyal küzd az ingatlankivitelezői szektor, már a recesszióra készül az iparág. A HG Média és a Haszon magazin konferenciáján többen ki sem akarták mondani a „válság” szót – mert önbeteljesítő jóslatként minél többet emlegetjük, annál valószínűbb, hogy bekövetkezik. Mégis szinte mindenki számít rá. Azért senki nem a 2008-as világméretű krízis ismétlődését vizionálja, sokkal inkább egy jelenleg túlfűtött szektor racionális lassulására számítanak, ami az építőiparnak még jót is tehet. Nézzük, mire számítanak az ipari ingatlanpiac szereplői és a finanszírozók!

„Az állam most nem mondja meg a piac szereplőinek, mit és hogyan csináljanak, csak megteremti a körülményeket, hogy sikeresen tudjanak működni” – mondta megnyitó előadásában a Miniszterelnökséget vezető miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár.

Orbán Balázs egy rövid 20. századi történelmi kitekintő után kitért arra, hogy míg 2010 előtt szektorspecifikusan próbált a politika segíteni a piacokon, és az állam a probléma része volt, addig most úgy kormányoznak, hogy az állam a megoldás része legyen. Kiemelte, hogy amikor gazdaságpolitikai folyamatokról beszélünk, mindig vizsgálni kell a társadalompolitikai folyamatokat is, ezeket nem szabad szétválasztani. Ilyen társadalompolitikailag is fontos elem a kultúra és a sport, és ha nagy ingatlanprojektekről beszélünk, akkor az új Puskás Ferenc Stadion nem maradhat ki.

Erről az államtitkár után Karakas János, a Magyar Építő Zrt. projektigazgatója beszélt, aki elmondta, hogy november 15-én a daruk helyén már a magyar válogatott fog játszani Uruguay legjobbjaival. A szinte fel sem fogható számokat ismertetve kiderült, hogy egy ilyen gigaprojekt az egész ország kivitelezőire hatással van, néha úgy, hogy szinte az összes itthon fellelhető, nagy teherbírású daru a pályán volt.

Parázs vita a finanszírozásról

Az első kerekasztal-beszélgetésen Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója, Morvai Zsolt László, a Takarékbank Zrt. igazgatója, Garamvölgyi Balázs, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ügyvezetője, Szabó István Attila, az EXIM Bank vezérigazgató-helyettese és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója „csapott össze”. Olykor szó szerint éles volt a pengeváltás, főként, ha a kkv szektor hatékonyságáról vagy éppen az MNB regulációs politikájáról volt szó. Abban viszont egyetértett mindenki, hogy most egy gazdaságilag stabil időszakot élünk, de a bankoknak egyre óvatosabban kell – főként az ingatlanfedezetű – hiteleket kihelyezni.

Essősy Zsombor leszögezte, hogy irodaépítésre, ingatlanberuházásra, raktárépítésre általában nincs pályázat, hiszen ezt az unió nem tartja értékteremtésnek, nincs hozzáadott érték, ez valószínűleg az új ciklusban sem lesz másképpen. Viszont üdvözlendő, hogy egy metamorfózis történik a gazdaságban: támogatás helyett hitelt keresnek a vállalkozások, ez van fókuszban. Sőt Essősy hozzátette, hogy míg májusban mindenki munkaerőpiaci válságról beszélt, alig pár hónap alatt ez teljesen elhalkult, sőt megoldódni látszik.

A vezérigazgató figyelmeztetett egy veszélyre is, amely megtorpanthatja a gazdaságot: jövőre és 2021-ben nem nagyon lesz pályázati forrás. Marad a hitel a beruházásokhoz, de vajon ki fog hitelt felvenni, ha mindenki világ nagy része válsággal fenyeget? Morvai Zsolt László szerint most erőteljes a felfutás, nagy a kereslet a hitelekre, de tanulva 2008-ből, most már sokkal jobban figyelnek arra, hogy miből tudja a hitelfelvevő majd visszafizetni a kölcsönt és ami még fontosabb, hogy most nincs devizakockázat: a forintbevétellel rendelkezők forintban kapnak hitelt.

Garamvölgyi Balázs kapcsolódva Morvaihoz kiemelte, hogy a bankok hitelezési hajlandósága nagyon megváltozott. Ha például egy ipari ingatlanok beruházásról beszélünk, akkor azt is megvizsgálják, ki használja, ki műveli majd a területet, a cash-flow-ra fókuszálnak és nem az ingatlan értékére, mert az ingatlanpiac nagyon hektikus tud lenni. És elmondta azt is, hogy nagyon felkészült csapatok, illetve vállalkozások érkeznek. Olyan már nem fordul elő, mint a „régi” világban, hogy szombaton négy sör mellett valaki kitalálja: gumigyárat épít, majd hétfőn bemegy a bankba és megkapja a pénzt…

Szabó István Attila pedig egy érdekes problémára hívta fel a figyelmet: az ipari ingatlan reálpiaci instrumentum és befektetési instrumentum is, ezt a kettősséget a bankoknak is mérlegelni kell. És bár az új kihelyezések számban rekordokat döntenek, az állomány tekintetében csak a csúcs felénél járunk, mert egyre szigorúbb az MNB, így kevésbé „veszélyes” most a helyzet. Szerinte válságról még nem kell beszélni, sőt ha egy gazdaságban sokan beszélnek a válságról, akkor az előidézi a krízist. A tuti tippje, hogy a fuvarosokat kell hallgatni. Ha ők elkezdenek panaszkodni, akkor egy fél éven belül fel kell készülni valamilyen visszaesésre. A kkv szektorral viszont részben elégedetlen, legalábbis annak örülne, ha 100-ból nem 6-7 tudna exportálni, hanem legalább a negyedük.

Krisán László szerint egészen „elmebeteg a fejlődés” az ingatlanpiacon. Szerinte ez részben pszichés is, ha valaki nem kap pénzt, akkor egy biztos befektetéshez fordul. A makroszámok nagyon jól alakulnak („a matek az matek”), a kapacitás a csúcson van, a várakozások viszont csökkennek, és még mindig nem elég tőkerős a kkv szektor. Pedig ez a szektor nagyon érzékeny és a fluktuáció miatt sok cég esik el, a bedőlések aránya nem azt tükrözi, hogy most minden rendben van.

A vezérigazgató tisztázta, hogy bár a statisztika azt mutatja, 1,2 millió kkv van itthon, a valós szám 700 ezerre tehető, ők azok, akik legalább 2,5 alkalmazottal rendelkeznek. És őket nem kezeljük eléggé értékként, multis hatásfokot várunk el tőlük, pedig „nekik csak az a dolguk, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból”. És nem vagyunk elég hálásak, hogy a munkavállalók 77 százaléka kkv-nál dolgozik.

A szünet után Dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója – akinek neve már a pénzügyi kerekasztal-beszélgetésben is felmerült – szinte úgy folytatta előadását, mintha a kerekasztalnál ült volna, sőt részben vitatkozott az ott résztvevők által elmondottakkal. Ugyanis a Garantiqa által a Századvégtől megrendelt kutatásból az derült ki, hogy a beruházási kedv egyáltalán nem nőtt 2018-ban az előző évhez képest és a hazai kkv szektorból még mindig többen inkább a pályázati pénzekből finanszíroznák a beruházásaikat, semmint hitelből (a kutatásban első helyen a saját tőke állt, másodikon a pályázat és csak negyedik helyen a hitel). Viszont a vezérigazgató asszony bejelentette, hogy jövőre 120 milliárd forinttal (870 milliárd) több kkv hitelnél tud majd kezességet vállalni a Zrt., valamint 200 milliárdos keretösszeggel kötvénykibocsátásra is lesz garancia. Ez utóbbi termékkel a nagyvállalatok felé is nyit a Garantiqa.

Építőipar: létszámban megvagyunk, hatékonyságban fejlődni kell Székely Ádám, az Infogroup ügyvezetője és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke szerint soha nem volt ilyen jó a csillagok állása az ipari ingatlanok tekintetében. Jó a piac, van infláció, 5 százalékos a növekedés. Rendkívül erős a kereslet, az irodák üresedési rátája mélyponton van (6 százalék), kiadó raktár gyakorlatilag nincs. Jelenleg van Budapesten 3,6 millió négyzetméter iroda és 120 ezer négyzetmétert adnak át még idén, összesen 500 ezer épül jelenleg.

Ha ebből a félmillióból egyetlen négyzetmétert sem vennének ki, még akkor sem lenne nagy baj, de a piac keresleti és a következő fél-egy évben még biztosan így is marad. Ingatlanberuházóként most mindenki a kivitelezési kapacitásokért küzd. Ingatlanbefektetőként viszont nagyon jól alakulnak a dolgok, a piac befogadta az áremelést is, már nem okoz problémát, hogy egy „A” kategóriás ingatlan 15 eurós négyzetméternél indul.

És ami a legfontosabb: a finanszírozási oldal is kordában van tartva. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint is stabil most a piac, jó kilátásokkal. Hozzátette, a kivitelezőknek nagyon erős indikátora van a válságra: akkor tudják, hogy recesszió lesz, hogyha a tervezők nem kapnak munkát és ez még nem következett be, bár némi lassulást, megrendeléscsökkenést a tervezői piacon, azért érzékel. Ám ezt nem feltétlenül tartja problémának. 10-15 százalékos visszaesés még nem rengeti meg a piacot, sőt lehet rendezni a sorokat a mostani túlfűtött hangulat után.

Ez még kezelhető, ám a 2008-as válsághoz hasonló nagy amplitúdókkal (50-70 százalékos visszaeséssel) a kisebb cégek már nem birkóznak meg, ilyenkor kell az állami segítség. (Példaként említette, hogy 2009-ben Franciaországban az állam megrendelte 100 ezer bérlakás építését és így menekült meg a szektor.) A vezérigazgató szerint nem egyszerű most kivitelezőnek lenni. Hosszú várakozás után most 20 százalékkal le van terhelve az iparág. A már említett elnyúló válság miatt nagyon sokan hagyták abba a szakmát, adták fel a vállalkozásukat. Létszámban most már nincs akkora probléma, hatékonyságban viszont annál inkább. Most külföldi munkavállalókkal kell pótolni a munkaerőt, például Ukrajnából.Ez viszont már a 3. ütem onnan, akik most érkeznek, finoman fogalmazva: már nem a krém.

Arra a kérdésre, hogyha ilyen jó helyzetben vannak az építőipar cégei, mégis miért mennek el külföldre a magyar munkavállalók, érdekes választ adott Scheer: szerinte most már nem a generálkivitelezők és fővállalkozók visznek haza extra pénzt. A kkv szektor az, amely nagyon ügyesen felverte az árakat. Viszont ebből a munkavállaló felé csak kevés jut el és sajnos abból is nagyrészt feketén. Tapasztalata szerint már nem a fizetésbeli különbség miatt mennek el itthonról, hanem azért, mert ott 100 százalékban be vannak jelentve.

A szállodaipar most szárnyal Maráczi Gábor, az Accent Hotel Management Kft. fejlesztési igazgatója kicsit szállodaüzemeltetési oldalról vizsgálta a kérdést. Szerinte a várakozások egy kicsit túlfűtöttek, de nagyon komoly fejlődésen megy keresztül Budapest. 30-40 százalékos szállodai árnövekedést tapasztalhatunk a fővárosban, Bécshez, Prágához közelebb kerültünk. Ez nem véletlen: Budapest az egyik legérdekesebb turisztikai célpont, minden lehetőség adott, hogy előre tudjunk lépni.

A verseny éles, másfelől nagyon egészséges most. A minőség most már nem csak beruházási kérdés. Ma már nem elég, ha tisztaság van és minden rendben egy szállodával, a legtöbb helyen ez a természetes elvárás. A szállodának élményt is kell nyújtani és ebben is sokat fejlődött Budapest.

A mostani túlfűtött és olykor kivitelezői szakemberhiányos piac annyiban nehéz, hogy nehéz megértetni: egy hotelnek 10-20 éves távlatban kell gondolkodni. És ezt az üzemeltetőnek nem könnyű átadni a kivitelezőknek. Takács Ernő, a Wing Zrt. – mely fennállásának 20. évfordulóját ünnepli – vezérigazgató-helyettese úgy gondolja, középtávon az ingatlanpiac nagyon jó helyzetben van. A válság előtt 1,7 milliárd eurós volt a tranzakciós forgalom, mely 2010-re pár száz millióra esett vissza.

Az elmúlt 3 évben 1,6 milliárd körül volt, így újra kiegyensúlyozott a piac. 120 méterrel közelebb az éghez Ratatics Péter, a MOL-csoport magyarországi ügyvezetője természetesen a MOL Campusról mesélt a konferencián. A tervezett épület egy 120 méter magas toronyból és egy hozzá tartozó pódiumból fog állni, összesen 86 ezer négyzetméternyi területtel, 28 emeleten. Az ügyvezető kiemelte a kezdeti dilemmákat. Az biztos volt, hogy szükségük lesz egy 21. századi irodára. Az iparágat érő változásokhoz egy olyan irodára volt szükségük, mely innovációra sarkallja a kollégákat. Miután az új iroda építése mellett döntöttek, fel kellett tenniük a kérdést: költséghatékony vagy jó épületet szeretnének?

Aztán azt döntötték el, hogyan állnak neki és kivel. Amikor a Foster and Partnerst választották, kikötötték, hogy kötelező bevonnia magyarokat a tervezésbe és kivitelezésbe is. A lenyűgöző technológiai és tervezési részletekből kiemelte, hogy a toronyépület szinte teljesen egy légtér, amely 90 százalékos benapozottságot eredményez, és lesz egy panoráma étterem a legfelső szinten, ahová nem csak dolgozók mehetnek majd.

Válság helyett paradigmaváltás A konferencia utolsó kerekasztal-beszélgetésének résztvevői szerint középtávon sem látható a válság. Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. igazgatóságának elnöke szerint most már a túlfinanszírozások nem jellemzőek, és „amikor 15 toronydarut látok az ablakomból, akkor nehéz a válságra gondolni”. A Liget projektben most az okoz nehézséget, hogy sok vállalkozó még az építőipari boom előtti árakon vállalta a kivitelezést, most pedig gyakorlatilag veszteséggel kell befejezniük a munkát.

Ez egy nagy tanulság lehet a vállalkozóknak árazás kérdésében egy ekkora és ilyen hosszú távú projektnél. Szabó Zoltán, a GHIBLI Kft. ügyvezetője főként a raktárlogisztikai piacról beszélt. Mivel nem lehet találni új helyeket, alaposan felhajtották az árakat, de ők nem gondolkoznak ingatlanfejlesztésben, a bérlésben hisznek. Nagy tanulság volt számukra a 2008-2009-es válság, amikor 22 ügyfelükből 2 maradt meg. Ekkora visszaesésre nem számítanak, főként mivel a az e-kereskedelem kompenzálni tudja a vásárlóerő-csökkenést.

Viszont elmondta, hogy komoly lehetőség előtt áll Magyarország: itt lehet Kína logisztikai raktárpontja. Ennek első lépése, a Ghiblinek is köszönhetően, hogy logisztikai zóna lett Magyarország. Dr. Koncz Barbara, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. igazgatója nem akar riogatni, inkább azt mondja, hogy beruházások tekintetében paradigmaváltás lehet, válság nem. Az biztos, hogy a nagyobb beruházásnál már nem az lesz a döntő tényező, hogy az hány munkahelyet teremt. A hatékonyság javítása sokkal erősebb tényezővé válik.

Forrás: Haszon Magazin

Több százalékponttal is gyorsíthatja a belföldi építőipari piac bővülését, hogy Magyarország sikerrel szerepel a világ egyik legjelentősebb ingatlanszakmai kiállításán, az Expo Realon – olvasható a Fővárosi Önkormányzat, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerdai közleményében.

Magyarország, mint a világ egyik legfontosabb befektetési helyszíne, ötmilliárd eurónyi projektet mutat be a hétfőn kezdődött és szerdán záruló rendezvényen Münchenben. A Magyarország-Budapest-standon a kiemelt kormányzati- és önkormányzati fejlesztések, a Budapesten zajló magánberuházások, valamint Debrecen, Kecskemét, Miskolc és Szeged projektjei is láthatók.

A kiállításra a piac meghatározó ingatlanfejlesztői, az Atenor, a Forestay Group, a Futureal-csoport, a Gránit Pólus Csoport, az Infogroup, a HB Reavis, a Horizon Development, a Property Market és a Wing a folyamatban lévő fejlesztéseiket vitték el. Bemutatkozott Közép-Európa egyik legjelentősebb építész és belsőépítész tervező cége, a budapesti központú LIMA Architecture & Interior Design is.

A 22. Expo Realon 75 országból több mint 2000 kiállító és csaknem 40 ezer döntéshozó vett részt,

a sikeres magyar bemutatkozás több mint 100 millió eurónyi új befektetést hozhat

– olvasható a közleményben. A tájékoztatás szerint

a minden várakozást felülmúló érdeklődés a világszínvonalú fejlesztésekkel magyarázható.

A világgazdaság lassulása ellenére a magyar gazdaság továbbra is lendületes, a húzóágazatnak számító építőipar növekedési lehetőségei még mindig jelentősek, miközben Nyugat-Európában már szűkülnek – tették hozzá. Kiemelték, hogy

Németországból a 3. legtöbb beruházás ide érkezik, Magyarország ezen felül Dél-Korea és Japán számára is a legfontosabb európai célország.

Budapest főépítésze a közlemény szerint arra számít, hogy a befektetések tovább bővülnek, a főváros idegenforgalma pedig idén is rekordot dönt. Mártonffy Miklós ugyanakkor azt szeretné, hogy a vendégek mellett az itt élők is otthonosan érezzék magukat.

Ésik Róbert, a HIPA vezérigazgatója a befektetési adatok alapján úgy látja, hogy Magyarországon hosszú távon fennmaradhat a kereslet az ipari ingatlanok és az irodák iránt.

Olvass tovább: Sikeres a magyar stand az Expo Real nemzetközi ingatlankiállításon

(Üzleti Hírszerzés)

A Skanska, a Colliers International és a Dentons legfrissebb, Kelet-Közép-európai befektetési jelentés: Virágzó nagyvárosok (CEE Investment Report: Thriving metropolitan cities) c. jelentése szerint a régióban várhatóan marad a korábbi lendület. A kedvező gazdasági helyzet és a kelet-közép-európai városok nagyon jó teljesítménye növeli az új beruházások iránti keresletet, többek között az irodapiacon is.