Nem is gondolnánk, naponta hány alkalommal figyelnek meg, sőt, akár hallgatnak is le bennünket, miközben mi mit sem sejtve vásárolunk, szórakozunk vagy éppen pihenünk. Pedig minden egyes ilyen felvételről részletes és teljeskörű tájékoztatást kellene kapnunk a hatályos GDPR-rendelkezések alapján.
Óriási bírság a jutalom
Nemrég harmincmillió forintra bírságolt egy budapesti szépségközpontot a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH). Az üzletben 32 kamera figyelte a vendégeket, sőt, le is hallgatták őket, ezzel súlyosan megsértve az adatgyűjtési szabályokat. A NAIH több bejelentést is kapott a szabálysértésről, ezeknek nyomán kezdtek vizsgálódni. A vizsgálatok során kiderült, hogy a cég a GDPR és az Infotörvény több rendelkezését is megsértette szabálytalan adatgyűjtésével – és kezelésével. A vállalkozás a kamerák használatához elengedhetetlen jogalapot sem adta meg, a vendégek és munkavállalók adatait pedig beleegyezés nélkül gyűjtötte.
Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász szerint az adatvédelmi hatóságok korábban csak a súlyosan indokolt esetekben jártak el, most azonban az látszik, lejárt a türelmi idő, egyre gyakoribbak lesznek az ellenőrzések.
„Rengeteg az olyan üzlet, ahol még mindig a rég elavult, 2018-as gyakorlatot alkalmazzák. Ha olyan helyen járunk, ahol egy táblán az olvasható, hogy a belépésünkkel hozzájárultunk, hogy kamerafelvétel készüljön rólunk, viszont nem találunk adatkezelési tájékoztatót, vagy alaprajzot, akkor már biztosan tudhatjuk: az a cég híján van a megfelelő adatkezelési protokollnak és a jogi megfeleltetésnek is” – árulta el a szakértő.
Az otthoni kamerarendszer kivétel!
Ha magánszemélyként üzemeltetünk kamerát a házunkon vagyonvédelmi célokból, akkor a GDPR-szabályozás nem vonatkozik ránk. Arra viszont ebben az esetben is fontos figyelni, hogy a kamera látószögébe ne essen se a szomszéd telek, se közterület, ez ugyanis jogi problémákat vonhat maga után.
Mi a teendő, ha illegális megfigyelést észlelünk?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb kis- és középvállalkozás nincs tisztában a szabályokkal, ők komoly büntetés előtt állhatnak.
„Ha rejtett kamerás megfigyelést észlelünk, vagy egyértelművé válik, hogy vásárlóként nem kaptuk meg a megfelelő tájékoztatást, először a céghez kell fordulnunk. Megkérhetjük őket, hogy mutassák meg a kihelyezett kamerák pontos helyét, vagy írhatunk panaszlevelet. Fontos, hogy írásos nyom is maradjon a kommunikációról. Ha ez süket fülekre talál, 30 napos határidő után lehet a megfelelő jogi lépéseket megtenni” – árulta el Dr. Tóth Judit Lenke.
„Már az ajtóban ki kell helyezni legalább az adatkezelési tájékoztató kivonatát, a kamerajelet, de az üzlet területén ki kell rakni egy alaprajzot is, ami az üzemelő kamerák pontos helyét jelöli. Ami szintén nagyon fontos, ám sokszor elmarad, hogy a munkavállalók előtt is ismertetni kell a megfigyelés menetét, erre a munkaszerződésben is ki kell térni" – tette hozzá.
A cégeknek a legtöbb esetben sem a megfelelő képzettség, sem elegendő idő nem áll a rendelkezésükre, hogy szabályos és átlátható rendszert állítsanak fel és ezzel elkerüljék a milliós bírságot. Nekik óriási mentőöv lehet egy specialista (GDPR-szakértő vagy adatvédelmi jogász) felkeresése, aki egy-két nap alatt hatékony megoldást nyújt a problémára.
I Forrás: Üzleti Hírszerzés
