„Az ipari kémkedés valós és növekvő fenyegetést jelent az üzleti életben” – nyilatkozta az Indexnek Tóth Béla információbiztonsági szakember, aki ismertette legfrissebb kutatásukat is. A magyar irodák 8 százalékában feltehetően találnának lehallgatókészüléket, míg ez az arány külföldön mindössze 2-3 százalék. Lehallgatásra utaló nyom lehet akár az asztal alsó felületén lévő kétoldalú ragasztómaradék is - olvasható az index.hu-n megjelent cikkben,
„Évente több tíz milliárd forintra tehető a veszteség, amelyet a lehallgatások okoznak a cégeknek” – mondta az Indexnek Tóth Béla információbiztonsági szakember. A Diracom adatai szerint az átvizsgálásokat követően a magyarországi irodák 8 százalékában találnak lehallgatókészüléket vagy lehallgatásra utaló nyomokat – ez az arány külföldön mindössze 2–3 százalék.
Ezek a cégek figyeljenek a leginkább
Ennél még drámaibb, hogy a cégvezetők töredéke gondolja, hogy az offline térben is szükséges az érzékeny adatok és információk védelme.
Lehallgatásra utaló nyom lehet egy asztal alsó felületén lévő kétoldalú ragasztómaradék, amit UV-fény alatt jól lehet látni. Ugyanakkor a határoló falfelület külső oldali sérülése – például falmikrofon felhelyezése miatt – is árulkodó nyom lehet
– mondta az Indexnek Tóth Béla, aki kifejtette, minden olyan személy, szervezet, vállalkozás potenciális célpont, amelynek vannak olyan információi, amelyek mások számára értékkel bírnak. Tender árazása, akvizíciós tervek, új piaci szegmensbe való belépés, új termék fejlesztése, gyártása, vagy éppen értékesítése is állhat a háttérben, ahogy személyes (kinevezés, átszervezés) vagy családi konfliktus (öröklés, vagyonfelosztás) is.
Derült már fény gyártási eljárás eltulajdonítására, és előfordult, hogy konkurens cég így jutott előnyhöz egy új termék bevezetésekor. „Találkoztunk olyan esettel, amikor egykori alkalmazottak hozzáfértek az informatikai rendszerhez, amivel félmilliárdos kárt okoztak volt cégüknek, azonban köthető lehallgatáshoz meghiúsult cégrészöröklés is.”
Ez valós fenyegetést jelent
„Ha egy cég 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik, akkor már elérte a lehallgatás belépési küszöbét” – ismertette Tóth Béla. A legveszélyeztetettebb kategóriába a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők tartoznak. Ugyanakkor ezek a cégek árbevételük kevesebb mint 1 százalékát fordítják információvédelemre, pedig a legértékesebb információ piaci értékének 10 százalékáig érdemes nagyobb beruházásban gondolkodni.
A teljes cikk az index.hu oldalán olvasható >>
| Fotó: Phil Noble / PA Images / Getty Images)
