Legtöbbünkkel előfordult már, hogy kaptunk olyan üzenetet, hogy egy szolgáltatónál lejárt az előfizetésünk, egy érkező csomag miatt meg kell erősítenünk az adatainkat, vagy amikor eladni készülünk egy használt tárgyat, robotok bombázták meg a csetablakainkat. Vállalati szinten sem jobb a helyzet: a cégek egy része még nem mérte fel, milyen erőforrásokat érdemes fektetni az adatvédelembe, ráadásul sok esetben emberi hiba okozza a bajt. De mit tehetünk azért, hogy biztonságban érezzünk magunkat az online térben magánemberként és vállalkozóként egyaránt? Erről beszélgettünk Eölyüs Endrével, a Mastercard country menedzserével.
Milyen átalakuláson ment keresztül a kiberbűnözés az elmúlt évtizedekben?
Azt szokták mondani, hogy az adat az új olaj. Alapvetően egy óriási kincs lett mára az, hogy az adatainkkal mit lehet csinálni, és azt honnan lehet megszerezni. Annak idején egy az egyben történt a dolog: valaki fogta, hátravitte a bankkártyát egy étteremben, lemásolta a mágnescsíkot egy arra alkalmas géppel, majd máshol költött vele – ám manapság ez a módszer itthon már egyáltalán nem működik. Ez alakult át odáig, hogy ma már konkrétan adathalászatra szakosodott cégek működnek, akiknek van HR-esük, ösztönző rendszerük, kiválasztási módszerük, illetve belső etikettjük. Cégszerűen felépítve, végiggondolva próbálják meg kicsalni az ügyfelek adatait, és általában olyan hétköznapi helyzetekben, ahol nem számítunk rá. Nem a bankból próbálják elvinni az adatot, hanem olyan helyekről, ahol gyanútlanul, sokkal könnyebben tudják azokat megszerezni, legyen szó egy fiktív lejárt streamingelőfizetésről vagy kamu csomagról. A legjobban őrzött adataink általában a banknál vannak, ők a legjobban felkészültek a csalók ellen, akik pedig abban változtattak, hogy iparszerűen űzik az adathalászatot. Megváltozott a gondolkodásuk, amivel a fogyasztók kénytelenek lépést tartani.
A teljes cikk: Gyorsabbnak kell lennünk az adathalászoknál. De hogyan?
