A jövő szakmái mind a dinamikusan fejlődő területekről kerülnek ki, mint a mesterséges intelligencia, az informatika, a gyógyszerészet, az orvosi technológiák és azok a határterületi képzések, amelyek több tudományterület tudását ötvözik, ezek közé tartozik a BME fizikus-mérnök képzése is. A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz. A területekhez szorosan kapcsolódó képzést nyújtó fizikus-mérnök szak hallgatói egymásra épülő, kompetitív tudást szerezhetnek, a folyamatosan változó trendekhez igazodva az innovációs képességet és a szellemi tulajdon fontosságát is fókuszba helyezve.

Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint azok a szakmák lesznek fontosak, amelyek adatokkal, információkkal és kontrollal foglalkoznak. Hogy milyen dinamikusan fejlődik ez a terület, azt a KSH adatai is jól mutatják: 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, ez 2020-ra már 147,5 ezer főre nőtt. „Az adat tehát az új arany.” Naponta sok millió terabájtnyi adat keletkezik a világban, az adatok feldolgozása és elemzése a másik kulcsterület, amelyre a jövőben is biztosan szükség lesz. Ezt a Business Insider előrejelzése is megerősíti, szerintük az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek. Az adatelemzés, modellezés, algoritmusok, valamint a statisztika és valószínűségszámítás kiemelt területei a BME fizikus-mérnök képzésének is.

2025-re 133 millió ember fog élni a földön, aki közvetetten vagy közvetve foglalkozik a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással, utóbbi egyre több vállalatnál kerül fókuszba. Az automatizáció is egyre több területen lesz jelen, a robotok azonban bizonyos szektorok munkaköreit biztosan nem fogják elvenni. A nehezebben automatizálható munkakörökben várhatóan nőni fog a foglalkoztatottság. A mérnöki munka jövője a technológiai újításoktól függ, hiszen a robotok megalkotásával a fenntartásuk és fejlesztésük is együtt jár. Ehhez kapcsolódnak az optikai és félvezető-technológiák, amelyekben kiemelkedő szerepet tölt be a Bosch csoport és a Semilab Zrt. A számítógépek és adattárolók mellett az élet minden területén használt érzékelők, kijelzők és kommunikációs eszközök is félvezető-technológiát alkalmaznak. A fizikus-mérnök képzésen a hallgatók már egyetemi éveik alatt együtt dolgoznak kutató-fejlesztő vállalatokkal és betekintést nyernek a leginnovatívabb K+F cégek világába.

A technológiai fejlesztések nemcsak hazai és nemzetközi nagyvállalatoknál, hanem az egyetem berkein belül is megjelennek, izgalmas kutatás-fejlesztési kihívásokat adva a hallgatóknak. Ezt jól példázza a BME Fizikai Intézet egyik fiatal kutatójának, Sulyok Ábelnek doktori munkája, aki autók szélvédőjére vetített kijelzőket (Head-Up Display, HUD) vizsgált. Hogy kutatásának eredményeit felhasználják a következő generációs kijelzők fejlesztésében, Ábel doktori konzulensével és üzlettársával tudáshasznosító (spin-off) céget alapított az egyetem által szabadalmaztatott eredmények továbbfejlesztésére és üzleti hasznosításra. Az aHead Photonics Kft. 2024-ben fizikus, mérnök és informatikus kollégák részvételével egy autóba épített prototípus fejlesztésébe kezd, majd a BME-vel és autóipari beszállítókkal együttműködve 5-6 éven belül a piacra is léphet a vezetés biztonságát javító, önvezető autókban akár házimoziként is használható különlegesen széles látószögű kijelzőjével.

További információk a szakról: https://fizikusmernok.bme.hu/