A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem anyagi kérdés is. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.
Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó
Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik*. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne**. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.
A teljes cikk: Füstbe ment rezsi: a tetőn át távozik az elpazarolt energia negyede
