Tavaly 1200 milliárd forintos forgalmat ért el a hazai online értékesítés, 30 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, a 2020-as 45 százalékos növekedés után. A teljes kiskereskedelmi forgalom már mintegy tíz százalékát teszi ki az online értékesítés, és a markáns bővülés a következő években sem áll meg. Ebben egyetértettek a konferencián megszólaló logisztikai szereplők, a mértékben azonban nagy volt a különbség. Volt, aki konzervatív becslésében azzal számolt, hogy 2030-ra megduplázódik a mostani részarány, míg más szerint addigra az áruk felét az interneten veszik majd meg a fogyasztók. Mint a konferencián elhangzott, Kínában a koronavírus-járvány hatására már most 50 százalék az online vásárlás aránya.
Magyarországon a hagyományos üzletek forgalmának olyan mértékű csökkenésére kell számítani, hogy néhány év múlva már nem éri meg fenntartani a boltok egy részét – mondta Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped Kft. ügyvezetője. Az online kereskedelem térnyerésénél ugyanakkor szerinte nagy probléma lesz a munkaerőhiány, amelyet állami eszközök segítségével kellene kezelni.
Czifrik Szabolcs, a DPD Hungária Kft. ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a magyar internetes áruházak többsége nem versenyképes. Már most is a külföldi, köztük a lengyel és cseh webshopok uralják a piacot, utóbbiak nagyjából ugyanannyi árut szállítanak, mint egy-egy nagy kínai internetes áruház, és többségük már magyar nyelvű honlapot is működtet. Ráadásul arra lehet számítani – ez közös várakozása volt a konferencia résztvevőinek – hogy hamarosan megjelenik itthon is a világ legnagyobb online áruháza, az Amazon.
Több uniós országban már népszerűek a használt, second hand termékeket áruló webshopok. Szabó Zoltán, a Ghibli Szállítmányozási Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy Magyarországon is beindul ebben a szegmensben a forgalomnövekedés, és ebben a hazai cégek is jelentős szerephez juthatnak.
A teljes cikk: Regionális e-kereskedelmi elosztóközponttá válik Magyarország
