A legtöbb embernek elengedhetetlenül szükségesek a digitális eszközök a munkavégzéshez, az emberi kapcsolatok ápolásához vagy akár a szabadidő kellemes eltöltéséhez, hiszen a különböző felületek megszámlálhatatlanul sok szórakozási lehetőséget kínálnak a felhasználóknak. Olykor még a gyakorlott felnőttek is eltévednek ebben a digitális útvesztőben, így bátran kijelenthetjük, hogy a gyermekekre nézve több szempontból is potenciális veszélyforrást jelenthet. A szülők számára éppen ezért a mai modern kor igen komoly kihívásokat tartogat.

Ma már nem lehet azzal a szülői tudás- és eszköztárral gyereket nevelni, amivel minket neveltek.- Nincs generációkon átívelő tapasztalat

Azt, hogy a digitális eszközök milyen hatást gyakorolnak a gyermekek személyiségfejlődésére, csak az utóbbi évek tapasztalatai tették világossá. Egyre több szülő ismeri fel, hogy a gyermeke védelmében muszáj határokat szabnia a telefon-, tablet- és számítógép használatot illetően. Ha szükségesnek érezték, korábban kikérhették a nagyszülők tanácsát, ám ebben az esetben tapasztalat híján mindenki tanácstalanul áll a kérdések előtt.

Sok kérdés felvetődik ilyenkor, mint például: Hány évesen kapjon a gyerek telefont? Melyik tartalom bír jótékony hatással és melyik káros? Mennyi időt tölthet el kütyüvel a kezében?
Itt jön a képbe Tóth Dániel pszichológus aki mentőövet dob azoknak a szülőnek, akik sokszor fuldokolnak a kérdések tengerében. Hogy mennyire sokrétű ez a téma, jól mutatja, hogy a sokak által Pszichológus Pasiként is ismert Dániel két kötetet is megtöltött hasznos információkkal.

Hogy miért érdemes megfogadni a tanácsait? Mert amellett, hogy pszichológusként tevékenykedik, ez a szakterülete (az internet, a videójátékok és az okoskütyük világa), ezt többek között egyetemen is oktatja, illetve egyben aktív gamer, influenszer és nem utolsó sorban több gyermekes apuka.

Az okostelefon az új pálinkás cumi, ami figyelem- és viselkedési zavarokat okoz

Talán ártalmatlan dolognak tűnik, amikor az újdonsült szülők a kicsi megnyugtatására, pelenkázás, etetés vagy utazás alatt az arca elé teszik a telefont. A színes, villódzó fények és a dallamok azonnal lekötik a kisgyermek figyelmét, olyannyira, hogy az esetek túlnyomó többségében a készülékek - ahogy Dániel fogalmaz - “digitális cumiként” vagy “digitális bébiszitterként” szolgálnak.

- Ha ez fokozódik könnyen kialakulhatnak figyelem, - és viselkedészavarok, elkezdhet megjelenni az úgynevezett „digitális autizmus” annak következtében, hogy a gyerekek naponta több órán át magukra vannak hagyva az eszközökkel és az idegrendszerük elkezd ahhoz igazodni - mondja Tóth Dániel, s hozzáteszi: az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, két éves kor alatt egyáltalán nem jó ötlet a kicsik kezébe adnunk a digitális eszközöket, sőt négy éves korig nem érdemes magukra hagyni őket velük.

Bár ez nem okoz hagyományos értelemben vett autizmust, mégis hasonló viselkedési jegyeket produkálhatnak a gyerekek. Nem fejlődnek kellőképpen a szociális készségek, a beszéd, nem reagálnak a környezetükre, esetleg a saját nevükre sem. Nincs türelmük, ahhoz, hogy elkezdjenek játszani az építőkockával, csak elhúzzák fölötte az ujjukat, ahogyan azt az érintőképernyőnél is teszik stb.

A digi szokások többet elárulnak a gyerek jövőjéről, mint a jegyei.

A nagyobb korosztálynál évről évre kisebb a fent említett veszély, azonban ezzel párhuzamosan más problémák léphetnek be a képbe, így az iskolás korúak esetében is időkorlátokat kell szabni, hiszen náluk is könnyedén kialakulhat a kütyü függőség és belépnek a képbe a videojátékok, meg a social media, magukkal hozva a digitális agresszió és szexualitás problémaköreit. Ráadásul a digitális szokások meghatározhatják a gyerekek jövőjét, megmutathatják rejtett affinitását, érdeklődését, tehetségét, és a játékokban, a social mediában vállalt szerepek vagy az influenszer választás is beszédes lehet.

Ha nem tudjuk kit követ, nem tudjuk ki neveli a gyerekünket.

Ma már egy gyerek több időt tölt online mint a szüleivel, ezért erős nevelő hatással vannak rá az ott látottak. A digitális világban magukra hagyott gyerekek annak farkastörvényei szerint mauglisodnak, majd egymással digitális legyek urát játszanak.

Bármit megtehetnek a másikkal következmények nélkül, akár porig rombolhatják az önbecsülést, öngyilkosságba kergethetik.

A szociális érintkezés szabályai és a viselkedési normák ebben a térben igencsak eltérnek a valóságtól. Ennek egyik fő oka a like-vadászat, és hogy nincs szemkontaktus és nincsenek azonnali következmények, emiatt bizonyos helyzetekben nem kapcsol be az empátiánk és nem érezzük a szavaink súlyát, illetve a tetteink következményét sem.

- Ha valaki nagyon sértő dolgot mond a másiknak, akkor azt nem retorzió követi, hanem mondjuk lájkok. Ezzel azt erősítik benne a többiek, hogy ő vicces és ezzel mások tetszését is elnyerheti. Sajnos időnként lehet olyan sajnálatos történeteket hallani, amikor a kortársukat egészen az öngyilkosságig kergetik, miközben ha egyesével leülnénk beszélgetni velük, akkor kiderülne, hogy egyiknek sem állt szándékában, hogy ilyen kárt okozzon - magyarázza a Pszichológus Pasi, s hozzátette, mivel ennek a fajta bántalmazásnak nincsenek külsérelmi nyomai, a szülőknek talán fel sem tűnik, hogy valami gond van. Érdemes heti- sőt napi rendszerességgel átbeszélni a gyermekünkkel, hogy mi történt az online térben, így a csírájában tudjuk elkapni a bajt és megoldást keresni a problémára.

Ilyen és ehhez hasonló témákkal és hasznos tanácsokkal tűzdelte tele Tóth Dániel, a Pszichológus Pasi Digitális Nevelés címmel megjelent kétkötetes könyvét.

I Forrás: Üzleti Hírszerzés