A csúcstalálkozó célja idén is, ahogy 2006 óta mindig, az volt, hogy a fenntartható gyakorlatokat integrálni lehessen a mindennapi üzleti működésbe, a Fenntartható Fejlesztési Célok elérése érdekében is, ami magasabb szintű életminőséget biztosít helyi szinten – mondta el Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója.
Idő van(?)
Dr. Parragh Bianka közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa előadásában rámutatott: a járvány is megerősítette, hogy hosszú távon a magyar gazdaság számára a kitörési lehetőséget a tudás- és technológiaintenzív növekedési pályára való átállás jelenti.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint ötször többet kellene költenünk környezetvédelemre, hogy 2050-re elérhessük a klímasemlegességet. Ma a magyar kormány az egész Unióban az egyike azoknak, akik a legkevesebbet fordítják zöld célokra, miközben a GDP legalább 2%-át, megközelítőleg 120 milliárd eurót kellene az előttünk álló 30 évben környezetvédelemre költenünk a fenti cél teljesítéséhez.
Fodor Gábor úgy vélte, jelentősen előre kell lépnünk a megújuló energiák használatában, az otthonok megfelelő szigetelésében, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a közlekedés modernizálásában.
Elkéstünk – foglalta össze egy szóban a lényeget Tóth Szabolcs, a Waberer’s International Nyrt. gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettese. Korlátozott kapacitású, sérülékeny menetrendszerűségű, ömlesztett áruk szállítására optimalizált vasúti infrastruktúra, konténerforgalomra tervezett, félpótkocsik szállítását kezelni nem képes kombinált fuvarozás és több százezer dízel kamion az utakon, ár- és időérzékeny megrendelők, akik nem vállalják a kompromisszumokkal járó technológiák megrendelését, járműgyártók, akik nem tudnak méretgazdaságosan alternatív hajtásláncú járműveket gyártani a kereslet hiánya miatt – sorolta a problémákat Tóth Szabolcs.
Hozzátette: a fenntartható fejlődés úttörői így folyamatosan falakba ütköznek, az iparági mainstream pedig továbbra is a hagyományos technológiákban hisz.
A teljes cikk: Magazin: CSR Hungary 2021: Jó márka, fenntartható márka
