Globálisan és a környező országokban is jelentősen növekedett a diszkontok részesedése a napi használati cikkek (FMCG) forgalmából az elmúlt években - derül ki a GfK vizsgálatából. Az Európában kimagaslóan diszkontált piacnak számító Németország szintjét még nem érik el a közép-kelet-európai országok, annak ellenére, hogy Németországban az utóbbi pár évben megtorpant a diszkontosodási trend.

Ugyanakkor az elmúlt négy évben még azokon a piacokon is több százalékpontos bővülést ért el a diszkontcsatorna forgalmi súlya, ahol egyébként erősen tradicionális a kiskereskedelem szerkezete. A diszkont jellemzően a hipermarketek és a kisboltláncok kárára tudott növekedni. Így nem véletlen, hogy a diszkont csatorna Magyarországon is dinamikus fejlődésnek indult az elmúlt évtizedben.

Nem csupán a növekvő boltszámnak köszönhető ez a növekedés, hanem annak is, hogy a diszkontok vásárlói egyre nagyobb arányát hagyják élelmiszer- és háztartási vegyi áru költéseiknek a csatornában, vagyis a lojalitás is növekszik. Egyre gyakrabban választják a vásárlók a diszkontokat a bevásárlásaik helyszíneként, hiszen az idők során egyre több vásárlási célnak (shopping mission) tud megfelelni.

Tovább tart a menetelés

Egyszerre kínál gyors bevásárlási lehetőséget a csupán pár termékből álló napi kis bevásárláshoz, ugyanakkor a „feltöltő jellegű” hétvégi nagy bevásárlások egy része is áttevődött ide. A friss áruk választékának bővítésével – a minőségi zöldségek és gyümölcsök kínálata, a saját pékség, a speciális igényeket is kielégítő friss húsok választéka –, a bio- és mentes termékek hangsúlyos megjelenésével, a jó minőségű saját márkás kínálattal ötvözték a hatékonyságot a minőséggel, és egyre több bevásárlási alkalmat tudnak elvenni más csatornáktól.

Szinte minden magyar háztartások szokott vásárolni a diszkontokban, az arány a Gfk szerint 96 százalékos, ami már nagyon nehezen növelhető tovább, még akkor is, ha további boltnyitásokkal bővül a diszkontok bolthálózata. Tovább növekedhet azonban a boltok közötti úgynevezett kereszthasználat és van még tere a csatornalojalitás bővülésének is. A háztartások teljes élelmiszerekre és háztartási vegyi árura fordított költésüknek várhatóan a jelenleginél nagyobb arányát hagyják majd a diszkontokban; egy, a GfK által készített előrejelzés alapján 2024-re a csatorna piacrésze elérheti a 36-38 százalékot.

A Lidl a toplista élén

A Gfk-elemzéssel összhangban vannak a magyar kiskereskedelmi toplistán utóbbi években bekövetkezett változások.

A tavalyi hivatalos cégbeszámolók alapján a magyar Lidl a 2020 márciusától 2021 február végéig tartó üzleti évben 667 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ami több mint 21 százalékos növekedésnek felel az egy évvel korábbi 551 milliárd forinthoz képest. Ezzel a legnagyobb külföldi kézben lévő boltláncok közül legjobb eredményt érte el, vagyis átvette az első helyet a korábbi listavezető Tescótól. A több diszkontlánc, az Aldi és a Penny szintén jóval nagyobb bevételnövekedést értek el, mint a többiek. Két számjegyű növekedést egyedül a Spar tudott még elérni.

| Forrás: napi.hu