A pénzügyi szektor elmúlt pár éves fejlődését nézve a technológiai fejlődés és a digitális technológiák konvergenciája mellett látunk néhány egyértelmű, a fejlődést alapjaiban meghatározó irányt, trendet is.

Az üzleti modellekben alapvető változások történnek nemcsak a bankszektorban, hanem a teljes pénzügyi szolgáltatási ágazatban is. A szektor jövedelmezősége csökken, a hagyományos bevételi források elolvadnak. Ennek oka részben a már néhány éve tartó alacsony kamatkörnyezet, mellyel várhatóan egy jó darabig még együtt kell élnünk. A kiszámíthatatlanság, az irracionális üzleti viselkedés szintén negatívan befolyásolja a bankok jövedelmezőségét.

A bankszektor a jövedelme nagyrészét néhány évvel ezelőtt még a fizetési szegmensből termelte. A technológiára, ezen belül is a felhőre épülő fintech cégek, mint pl. a TransferWise vagy a Revolut, nem véletlen, hogy e szegmensbe tették be a lábukat először és az sem véletlen, hogy a szabályozó a PSD-vel és a PSD2-vel ezt a szegmenst nyitotta meg a technológiai cégek, fintech cégek számára.

Fotón: Christopher Mattheisen, a Microsoft ügyvezető igazgatója a FinTechShow-n, 2020.10.13.

A felhőalapú cégek, mint például a Transferwise vagy Revolut soha nem birtokolták saját informatikai infrastruktúrájukat és soha nem üzemeltettek saját szerverfarmot. A koronavírus időszakának egyik tanulsága, hogy ahol a forgalom gyorsan a felére csökkent, ott hamar fájó pont lett a feleslegessé váló infrastruktúra költsége. Akik viszont felhőben gondolkodtak, ott lehetővé vált az erőforrások skálázása és a költségek csökkentése.

A vállalkozások kiválóan tudják saját adataikat elemezni, értékelni, tárolni saját IT szerverparkjukban, saját IT infrastruktúrájukban. Amit nem tudnak megtenni, az adatok valós idejű megosztását más vállalkozásokkal, vagy mások adatainak valós idejű felhasználását pl. szolgáltatásfejlesztés, vagy testreszabott ügyfélkiszolgálás céljából.

A Google, Amazon vagy a Microsoft sikerének egyik kulcsa az adatmegosztás képessége, hogy tudják, hogyan kell használni a meglévő felhőalapú adatokat és a gépi tanulási technikákat az ügyfelek megcélzásához és a szolgáltatások értékének folyamatos növeléséhez.

Minimum kettősséget, de néha akár ellentmondást is látunk az inkumbensek és a feltörekvő cégek szabályozói megítélésében. Ennek oka részben, hogy a szabályozás – nem csak a pénzügyi szektorban – az új, pl. saját kiépített infrastruktúra és jórészt fix munkavállalók nélkül működő cégeket ugyanúgy akarja kezelni, mint a hagyományos modellben működő vállalkozásokat.

Az inkumbensek szabályozói terhei lényegesen magasabbak, mint a fintech cégeké. A szigorú szabályozás és a megfelelés költségei az innovációt jelentősen megnehezítik az inkumbensek számára. Ugyanakkor azt is látni kell, ha a TransferWise vagy a Revolut az értékláncban mélyebbre menne, akkor jelentős ellenállásba ütközne.

A nyílt bankolás nemcsak az adatokról szól, hanem arról is, hogy hogyan lehet megosztani az adatokat és hogyan lehet biztosítani a megfelelő csatornákat, a megfelelő biztosítékokat, a megfelelő technikákat és módszereket a banki API-k megnyitásához. A nyílt bankolás térhódításához ugyanakkor nélkülözhetetlenek az adatmegosztásra kialakított felhőalapú platformok, azok a felhőszolgáltatások, melyek lehetővé teszik az adatplatformok közötti valós idejű együttműködést.

Az adatrobbanás elején vagyunk, exponenciálisan nő az elérhető valós idejű adatok mennyisége. Azok a vállalatok tudnak majd gyorsan növekedni a következő két, három, öt évben, amelyek képesek lesznek valós időben kezelni ezt a hatalmas mennyiségű adatot, amelyek az új trendekhez alkalmazkodnak és az új technológiákat kihasználják. Ezek a vállalkozások alakítják majd ki a jövő üzleti modelljeit is.