- Tavaly év végén még a munkaerő megtartásról beszélgettünk, az utóbbi hónapokban azonban már látható, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása mekkora munkanélküliséget okozott Magyarországon. Milyen hatása van a koronavírusnak a munkavállalókra?

- Ha csak a saját példánkból indulok ki:

egy beszerzői pozícióra a közelmúltban közel kétszázan jelentkeztek közülük is több mint százan releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Ilyesmire közel 10 éve nem volt példa,

a 2008-as pénzügyi válság utáni években volt az tapasztalható, hogy tömegek jelentkeznek egy meghirdetett állásra.

A koronavírus súlyosan érintette a munkaerőpiacot, sokan vesztették el az állásukat a járvány kezdete óta, főképpen az alapfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a fizikai munkát végzők körében. A korlátozó intézkedések a turizmusban, vendéglátásban dolgozókat, valamint a lakossági szolgáltatásokat nyújtókat (pl. taxisok, fodrászok) hozták a legnehezebb helyzetbe, de sokan kényszerültek újratervezésre más szektorban is. Néhány hónap leforgása alatt megváltozott minden.

- A Groupama idén készített egy felmérést, amely a koronavírus hatásait vizsgálta a munkahelyek megítélése szempontjából. Mi a kutatás legnagyobb tanulsága?

- A dolgozó 18-65 éves lakosság kétharmada a járvány első hulláma idején tapasztalt a munkahelyén valamilyen változást, a többség arról számolt be, hogy megnőtt a munkamennyiség, megváltozott a munkaidő vagy épp a munkavégzés módja, illetve a munkavégzés helye.

Gondoljunk bele, tavaly még arról beszélgettünk, hogy a home office afféle kiváltság, és jelentősek voltak a munkaadói oldalról a fenntartások, aztán jött a vírus, és egész cégek álltak át távoli munkavégzésre.

A munkáltatók víruskezelési intézkedéseivel alapvetően elégedettek a megkérdezettek, leginkább a munkahelyek megtartására irányuló erőfeszítéseket értékelték, 63% volt ezzel elégedett. Mindez ahhoz vezetett, hogy a válaszadók harmadának nőtt a munkahelye iránti elkötelezettsége. Szektorális összehasonlításban azt látjuk, hogy a pénzügyi, informatikai és egyéb üzleti szolgáltatások területén tudtak leginkább javítani megítélésükön a munkáltatók.

- A korábbi években a fizetés, a kényelmes munkakörnyezet, az új kihívások, fejlődési lehetőségek voltak leginkább fontosak a munkavállalók számára. Mi a helyzet most?

- Ahogy eddig, úgy most is kiemelkedő fontosságú a bejelentett munkaviszony, ez a legfontosabb szempont a munkavállalók számára, de nagyon fontos a stabilitás is, és a közvetlen vezető személye is felértékelődött, miközben a kellemes és egészséges munkakörnyezet már háttérbe szorult, és ugyan a fizetés még mindig meghatározó, de már nem annyira kiemelt jelentőségű az, hogy az adott munkahelyen ugyanazért a munkáért többet fizessenek, mint a hasonló cégek. Vagyis

egy év alatt, a válság hatására felértékelődött a biztonság.

Sok helyen nem lehetett megúszni az elbocsátásokat, de a munkahelyek többsége mindent megtett, hogy meg tudja tartani a munkavállalókat. A koronavírus olyan világválságot okozott, melyben közvetlenül, vagy áttételesen mindenki érintett. Ebben a sorsközösségben előtérbe került az egymásra figyelés, a humánum és ez a munkahelyeken különösen erősen érződik.

- A közvetlen vezetők személyének fontosságát már a tavalyi beszélgetés során is kiemelte. Hogyan változott a vezetői szerep a válságban?

- Jelentősen felértékelődött a közvetlen vezető személye, és ez nem is meglepő.

A hosszúra nyúlt home office miatt beszűkült a világ, a munkatársak közvetlen kollégáikkal és vezetőjükkel álltak csak szoros kapcsolatban.

Ebben a helyzetben még nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy hogyan reagál a vezető a megváltozott körülményekre, hogyan kezeli az egyes élethelyzeteket. Emellett a cég vezetőségét is ő képviselte egyszemélyben, hiszen ő közvetítette és alkalmazta vállalat döntéseit.

Ennek a helyzetnek egyébként nagyon sok pozitív hozadéka is volt.

A munkatársak között előtérbe kerültek az emberi kapcsolatok, felértékelődött a szolidaritás.

Az emberek sokkal jobban megértették egymás élethelyzetét, jobban tudtak alkalmazkodni egymáshoz, együttműködőbbek lettek. Sokan megéltük azt a felismerést is, hogy meg tudunk oldani olyan helyzeteket is, melyekről korábban nem gondoltuk, hogy képesek lennénk rá. Erre az önbizalomra most is nagy szükségünk van.

- Rengeteg irodaház áll most üresen. Visszatérünk még valaha, vagy a tartós home office a jövő?

- Megint csak a saját példánkból kiindulva azt tudom mondani, hogy akármennyire is működik az otthoni munkavégzés, a személyes kapcsolatokra mindenképpen szükség van. Ráadásul sok olyan munkavállaló is van, aki nem szeretne tartósan otthonról dolgozni, úgyhogy a jövőre nézve erre is megoldást kell találnunk.

Hosszú távon úgy látom, hogy bár a home office bebizonyította, hogy hatékonyan működik, de az esetek többségében inkább

a vegyes munkavégzés lesz a leghatékonyabb megoldás.

A személyes jelenlét inspirál, segíti a kreativitást, az emberek igénylik is a társas kapcsolatokat. A tartós home office helyett ezért olyan rugalmas megoldásokat kell találnunk, ami figyelembe veszi a dolgozók igényeit, minimalizálja az egészségügyi kockázatokat és jól szolgálja a munkavégzés hatékonyságát és minőségét is.

(Forrás: www.portfolio.hu)