Szinte sokként érte az elmúlt napokban a magyar könyvelők, ingatlanközvetítők és székhelyszolgáltatók körét a NAV-tól érkező pénzmosási kérdőív-cunami. Az adóhatóság egy 101 kérdésből álló NAV PEI 25 PFO elnevezésű szakmai kérdéssort küldött ki. A szakértő szerint nem egyszerű adminisztrációról van szó, ezen múlik, hogy egy cég rákerül-e a hatóság célkeresztjére, mint magas kockázatú besorolású szolgáltató.

Miért ez a hirtelen szigor?

Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML) rávilágított, hogy a háttérben komoly nemzetközi folyamatok állnak.

„Az olyan globális felügyeleti szervek, mint a Moneyval, folyamatosan pontozzák az országokat aszerint, mennyire lépnek fel szigorúan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. Ha Magyarország besorolása romlik, az minden állampolgárra hatással lesz, például napokra lassulhatnak le a jelenleg tízperces nemzetközi utalások a fokozott ellenőrzések miatt. Ezért a NAV-nak most bizonyítania kell, hogy a hazai szolgáltatók kontroll alatt tartják a kockázatokat” – magyarázta a pénzmosás elleni eljárások szakértője.

A könyvelő majd rutinfeladatként kipipálja a kérdéseket?

„Ez gyakorlatilag öngyilkosság” – fogalmazott a szakjogász. „A kérdőív ugyanis tele van burkolt, szakmai csapdákkal.”

Olyan kérdésekre kell válaszolni, mint a csoportszintű politika hatása a belső szabályzatokra, vagy hogy egy skálán mennyire tartják kockázatosnak, ha egy ügyfélnek nincs weboldala. Dr. Tóth Judit Lenke felidézett egy esetet, ahol egy ingatlaniroda, jóhiszeműen, de átgondolatlanul töltött ki egy korábbi kérdőívet. Bár később minden adatot rendben talált náluk a hatóság, a korábbi valótlan adatközlés miatt súlyos bírságot kaptak.

A szakértő példaként említette a Deutsche Bankot is, ahol január 28-án a német hatóságok házkutatást tartottak egy pénzmosással összefüggő nyomozás részeként, mert a vizsgált ügyek a hírek szerint korábbi évekre nyúlnak vissza, és a gyanú többek között késedelmes gyanús tranzakciós bejelentésekhez kapcsolódhat.

A pénzmosási eljárás nem csak a cégek ügye

Egy magánszemély is bármikor kockázatossá válhat.

„Ha valaki például 25 millió forint felett készpénzzel fizetne egy ingatlanért, vagy ha kiemelt közszereplőnek minősül, kötelező úgynevezett mélységi vizsgálatot végezni nála” – hívta fel a figyelmet a szakjogász. „Ilyenkor már nem elég egy nyilatkozat: be kell mutatni a pénz forrását igazoló iratokat, dokumentációt, kölcsönszerződést, előző adásvételi szerződést is. Aki ezt megtagadja, az azonnal a NAV látókörébe kerül, a szolgáltatóknak ugyanis bejelentési kötelezettségük van” – tette hozzá.

A szakértő szerint bizonyos országokból, például Irakból, Iránból, Afganisztánból vagy az Egyesült Arab Emírségekből érkező ügyfelek, illetve az ottani befektetések is fokozott átvilágításra számíthatnak.

Hatalmas büntetéseket kockáztatnak a vállalkozások

A bírságok a GDPR eljárásokhoz hasonlóan drasztikusak.

„Azok a vállalkozások, amelyek elbuknak az ellenőrzésen akár több millió forintos vagy az árbevételük jelentős százalékát elérő bírságra is számíthatnak.”

Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML) kiemelte, hogy a 101 kérdés kitöltése előtt minden érintettnek érdemes szakértői segítséget kérnie, mert egy rossz válasz olyan lavinát indíthat el, ami a cég jövőjét is megpecsételheti. Hozzátette, hogy a manuális, papíralapú adminisztráció már nem tartható fenn, mert a jogszabályok – csak 2025-ben – ötször változtak. Ezért olyan okos megoldások használata is javasolt, mint a SmartFill Legal alkalmazásai, amelyek néhány percre rövidítik a kérdőív kitöltését, miközben automatikusan szűrik a naponta frissülő nemzetközi szankciós listákat.