(A „metaverzum” fogalmat először Neal Stephenson író használta az 1992-es Snow Crash című regényében, sőt, az „avatar” kifejezés is a könyv által terjedt el, amit ma már használnak a neten és a játékokban.)
Zuckerberg szerint az embereknek nem világító képernyőkön keresztül kellene interakciókat végezniük, mert nem erre vagyunk kitalálva, sokkal valóságosabb élményt adnának a 3D-s VR-szoftverek, amelyek idővel felváltanák a 2D-s alkalmazásokat, weboldalakat.
A Facebook már dolgozik egy „végtelen irodán” is, amivel a felhasználók virtuális valóságban alkothatnák meg az ideális munkahelyi környezetüket. Hogy a gyakorlatban miként nézne ki egy ilyen metaverzum-jelenet, hátborzongató példát mondott a Facebook-vezér a lap újságírójának: „A jövőben ahelyett, hogy telefonon csinálnánk ezt, hologramként leülhetnél a kanapémra, vagy én ülhetnék le a te kanapédra, így olyan érzés lenne, mintha ugyanazon a helyen lennénk, akkor is, ha több ezer kilométerre vagyunk egymástól”.
A közösségi cég eddig rengeteg forrást fektetett be virtuálisvalóság-technológiákba, kétmilliárd dollárért vásárolta fel anno az Oculust. 2019-ben pedig elindította a Horizon projektet, egy meghívásos alapú virtuális környezetet, amiben rajzfilmes avatárokként cseveghetnek a felhasználók Oculus headseteken keresztül.
Verity McIntosh, a University of the West of England virtuálisvalóság-szakértője szerint a Facebook azért törne be annyira agresszívan a VR/AR területére, mert az ebben a környezetben zajló felhasználói interakciók által még az eddiginél is részletesebb, más jellegű adatokat tudnának gyűjteni. Nem csupán arról lenne szó, hogy az ember hova kattint és mit oszt meg, adat keletkezne abból, hogy az ember merre megy, hová néz, miként reagál egyes stimulusokra a virtuális környezetben, ami aranybánya lehet egy „adatkapitalistának”.
I Forrás: 24.hu
