2021. január 24., vasárnap - Timót

Üzleti hírszerzés és biztonság

Honnan jött és hová tart a mesterséges intelligencia?

2020-11-30 480

Neil deGrasse Tyson is részt vesz az MVM virtuális konferenciáján. Az ember az első gépek megjelenése óta vágyik arra, hogy a technikai eszközöket humán képességekkel ruházza fel. A mesterséges intelligenciát ugyan a ma, de leginkább a jövő technikájának tekintjük, de akár már nagyszüleink is találkozhattak kezdetleges csetbotokkal.

A technológia fejlődését Future Talks powered by MVM ingyenes, interaktív online talk show kapcsán gyűjtöttük össze. Az élő eseményen november 30-án sztártudósok – köztük Neil deGrasse Tyson és Stuart J. Russell – mutatják be, hogy miként fejlődik a mesterséges intelligencia, milyen hatással lesz mindannyiunk életére.

A mesterséges intelligencia (MI) leegyszerűsítve a gépek, emberi gondolkodáshoz hasonló tulajdonságait jelenti. Egyre több technikai eszköz már nem csupán adatokat fogad, de azokat fel is dolgozza, illetve akár reagál is rájuk, vagy éppen új dolgokat tanul meg segítségükkel. A gépi tanulás, a genetikus algoritmusok és a megerősítéses tanulás fogalmakat az ötvenes években hozta be a köztudatba Alan Turing, akinek életéről film is készült Kódjátszma címmel. A második világháborúban a német titkosító berendezést, az Enigmát feltörő szakember nevéhez fűződik a Turing-tesz kialakítása, amelynek lényege, hogy felmérje, egy adott gép képes-e gondolkozni, azaz olyan válaszokat adni, mint egy ember.

Az ötvenes évek végén alkotta meg John McCarthy a Lisp programozási nyelvet, amely az egyik legrégebbi, ma is használt ilyen nyelv. McCarthy a mesterségesintelligencia-kutatások egyik úttörője, aki igen pozitívan látta az MI jövőjét, magát az MI kifejezést is ő találta ki 1955-ben. McCarthy játszotta az első számítógépes sakkmérkőzést szovjet tudósok ellen, az általa megalkotott Lisp pedig a korszak mesterségesintelligencia-kutatásainak alapja lett.

A hatvanas években megszületett ELIZA, a Joseph Weizenbaum által létrehozott program, amely a mai MI-rendszerekhez képest ugyan roppant egyszerű, az akkori technikai színvonalhoz mérten azonban meglehetősen valósnak tűnő emberi reakciókra képes alkalmazás volt. A Pygmalion virágáruslányáról elnevezett algoritmus (mai szóval chatbot) a beszélgetőtárs mondataiból emelt ki kulcsszavakat, és azokat behelyettesítve hozott létre értelmesnek tűnő mondatokat válasz gyanánt, ezzel szimulálva a beszélgetést. Fejlesztőjét is meglepte, hogy mennyien komolyan vették, az eredetileg inkább paródiának szánt megoldást, amely valójában inkább egy férj-anyós közötti egyoldalú csevegést imitált.

Hans Moravec, akinek nevéhez a Moravec-paradoxon is köthető, ezt követően alkotta meg az első, számítógép által vezérelt járművet, amely akadályokkal berendezett pályákon navigált. A tudós paradoxonja sok tudóstársára lelombozóan hatott, hiszen megdöntötte az eddigi optimista jóslatokat az MI jövőjéről. Az elmélet szerint ugyanis a gépek számára a magas szintű gondolkodás (tehát a logikai, matematikai feladatok megoldása) sokkal könnyebben tanulható, mint az ember számára egyszerűnek vélt olyan szenzomotoros készségek elsajátítása, mint az arc felismerése, vagy egy tárgy felvétele egy asztalról.

Az áttörés az 1990-es év végén jött el, amikor ember és gép sakkjátszmáját nagy fölénnyel nyerte a Deep Blue nevű, 20 millió dollárból kifejlesztett sakkszámítógép, ezzel legyőzve a történelem legnagyobb sakknagymesterét, a világklasszis orosz Garri Kaszparovot, aki vereségét nem éppen viselte profi módjára. Deep Blue további „fellépéseken" ugyan nem vett részt, az IBM-en belül azonban igazi sztárként kezelték a személyiségi jegyekkel nem rendelkező gépet.

A teljes cikk: Honnan jött és hová tart a mesterséges intelligencia?

Hírfigyelő

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 


 

Tipp

Olvasta?

Időrendben

« Január 2021 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Tartalom galéria

Hétvégi tippek, kulturális programajánló

Hétvégi tippek, kulturális programajánló

More details
Fordulat látszik a turisztikai piacon

Fordulat látszik a turisztikai piacon

More details
Elkészült a gyártóépületből kialakítótt pesti irodaház

Elkészült a gyártóépületből kialakítótt pesti irodaház

More details
Több milliárd forintos veszprémi beruházást jelentett be Szijjártó Péter

Több milliárd forintos veszprémi beruházást jelentett be Szijjártó Péter

More details
Nem vár a főváros a kormány aláírására: nélkülük is indulhat a Lánchíd felújítása

Nem vár a főváros a kormány aláírására: nélkülük is indulhat a Lánchíd felújítása

More details
Tovább csökkent az üres raktárterületek aránya - Íme a legfrissebb számok

Tovább csökkent az üres raktárterületek aránya - Íme a legfrissebb számok

More details
Több mint 8 milliárdos bevételre számít a főváros az eladó ingatlanjai után

Több mint 8 milliárdos bevételre számít a főváros az eladó ingatlanjai után

More details
A BIEF 2020 negyedik negyedévre vonatkozó irodapiaci összegzése

A BIEF 2020 negyedik negyedévre vonatkozó irodapiaci összegzése

More details
A Colliers 2021-ben 50%-os növekedésre számít a globális befektetések tekintetében

A Colliers 2021-ben 50%-os növekedésre számít a globális befektetések tekintetében

More details