Az elmúlt évek jelentős hatással voltak a turisztikai ágazat működésére, a koronavírus a nemzetközi idegenforgalom drasztikus visszaesését eredményezte. A pandémiát már magunk mögött hagytuk, az utazási kedv ismét visszatért, a statisztikák főként a belföldi turizmus fellendülését tükrözik. A marketingorientált gondolkodás pedig minden eddiginél nagyobb lehetőségeket kínál a kisvárosok számára is imázsuk és turisztikai vonzerejük növelésére. A MITTE Communications a kisvárosok kommunikációs jógyakorlataival kapcsolatos trendelemzést készített.
A korábbi évek lejtmenetét követően a 2022-es évben jelentősen megnövekedett a vendégforgalom. A World Tourism Organisation (UNWTO) elemzése alapján a turisztikai célú utazások száma 2023-ban elérheti a világjárvány előtti szint 80-95%-át. A hazai statisztikák szerint a belföldi keresletet is bővülés jellemzi, a KSH adatai azt mutatják, hogy a belföldi vendégek 19, a külföldiek több mint kétszer annyi, 114 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint az előző év azonos időszakában.
Magyarországon a nemzetstratégiai célkitűzések között is szerepel a hazai utazások ösztönzése, a 2030-ig terjedő időszakra megfogalmazott, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kiemelt iránya a hazai régiók, mint desztinációk vonzerejének növelése. Mindezzel összefüggésben pedig egyre több település ismeri fel annak jelentőségét, hogy tudatos tervezéssel közelítsenek turisztikai lehetőségeik kiaknázásához.
Fókuszban az identitás mai kontextusban
A MITTE Communications kutatást végzett nemzetközi és hazai példák körében annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a marketing és kommunikációs jógyakorlatokat, amelyekkel hatékonyan erősíthető egy kisváros ismertsége és népszerűsége. A sikeres stratégiák a települések identitása, értékei köré épülnek, amelyek mai köntösben, modern arculati elemekben köszönnek vissza az online csatornákon, a PR kommunikációban és az eseménymarketing eszközökön egyaránt. A város identitása pedig a legtöbb esetben négy fő adottságból bontakozik ki: a település történelmi és kulturális örökségéből, természeti értékeiből és gasztronómiájából. Kulturális imázsépítés szempontjából kiemelt lehetőség, ha a városhoz író, költő vagy a művészet területén ismert személy köthető.
Nemzetközi környezetben élenjáró példa a horvátországi Trogir és a csehországi Ostroh, a hazai színtéren többek között Veszprém, az Egri Borvidék, Zalakaros és Kiskőrös szolgálnak jó példaként a sikeres városmarketing területén.
Városmarketing és városfejlesztés kéz a kézben
A hosszú távon is eredményes városmarketing megvalósítása során fontos az integrált szemlélet, azaz, hogy különböző eszközökkel, különböző csatornákon keresztül szólítsuk meg a célcsoportokat. Az egységes vizualitás, az intézmények és online platformok arculata, a közösségi média kommunikáció, a városi rendezvények promóciója és támogató sajtómegjelenések egymást erősítve tudják a legnagyobb hatást kiváltani.
A városmarketingnek köszönhetően számottevően növekszik a település ismertsége, turisztikai vonzereje, amely olyan mutatókban is visszaköszön, mint a városban töltött vendégéjszakák száma, rendezvények látogatottsága. Mindezeken keresztül pedig növekszik a turizmusból fakadó bevételek mértéke is. A kutatás eredményei megerősítették azt a nemzetközi színtéren is fennálló összefüggést, miszerint a városmarketing versenyképességi szempontból is jelentősen bővíti a települések lehetőségeit, érdemes tehát marketingalapú gondolkodással a város értékeit a külvilágnak megmutatni.
A stratégia kialakításában pedig a városvezetés, valamint a marketing és PR szakemberek közös gondolkodásának kulcsszerepe van, szoros együttműködéssel lehetséges a városfejlesztési szempontokat is hatékonyan támogatni a kommunikáció eszközrendszerén keresztül.
A teljes elemzés az alábbi linken érhető el: https://mittecomm.com/kisvarosi-turizmusfejlesztes/
I Forrás: Üzleti Hírszerzés
