A szállodák és éttermek jövedelmezősége csökkent, az áremelések nagy átlagban nem tudták követni a költségnövekedést, amit a szektornak egyelőre el kell fogadnia, vagy az áremelésen túli módszerekkel kell növelnie az árbevételt - fejtette ki a Pénzcentrumnak adott interjúban Flesch Tamás. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke hozzátette, ettől függetlenül drágábbak lehetnek a szállások árai, a fővárosban izmosabb, vidéken szerényebb mértékben. Szóba kerültek munkaerőpiaci kérdések is, az új generáció, a harmadik országból érkező munkavállalók, sőt, a robotok szemszögéből is körbejártuk a témát.
Pénzcentrum: Talán egyetlen szektort sem tépázott meg az elmúlt négy év oly mértékben, mint a szállodaipart és a vendéglátást. Elmondható, hogy mostanra helyreállt a rend, ott tartunk, ahol 2020 március 10-én „abbahagytuk”: talpra állt a szektor?
Flesch Tamás: Azt gondolom, hogy a szektor mostanra talpra állt. Értelemszerűen nehéz összehasonlítani a helyzetet a négy évvel ezelőttivel, mert az egész világ nagyon megváltozott azóta. A Covid, a háborúk, az infláció nemcsak a turizmuson hagyott nyomot, hanem az egész világ gazdaságán, minden lehetséges szempontból. Semmi nem olyan, mint korábban volt, de összességében a turizmus abszolút helyreállt, hiszen az emberek utaznak, fogyasztanak, jönnek-mennek, ez egy jól működő iparág.
A turisztikai cégek a működési költségei az elmúlt 3 hónapban az előző év azonos időszakához mérten átlagosan 20%-kal nőttek a szektorban. Ehhez mérten az áremelkedés átlagosan 10%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Várható, hogy ez kiegyenlítődik, azaz lesznek további áremelések az idei évben?
Az áremelések nagy átlagban nem tudták követni a költségnövekedést, és az átlagos itt egy nagyon fontos szó, hiszen vannak olyan vállalkozások, amelyek jobban prosperálnak, mint az előző években, és vannak olyanok, amelyek jóval gyengébben. De összességében az áremelkedés nem követte a költségek növekedését, ami valahol természetes, hiszen a turizmus azért nem egy kötelező termék, ellenben enni-inni, aludni kell, a fűtésszámlát ki kell fizetni, ugyanakkor utazni nem kötelező, bármennyire is úgy tűnt az elmúlt évtizedekben mintha ez egy kötelező elem lett volna az életünkben.
A jövedelmezőség csökkenését egyelőre mindenkinek el kell fogadni, aztán majd meglátjuk, hogy ez közép-hosszú távon hogyan alakul majd. Természetesen más kategória alá esnek azok a szálláshelyek, pl. Budapesten, ahol 90-95 százalékban külföldiekre építenek, és más árazást alkalmaznak azok a vidéki helyek, ahol 80-90 százalékban a magyarokra. De ennek a pozitív üzenete az, hogy ma a turizmus megint egy működő iparág, és az is látszik, hogy relatív sokan hajlandók voltak visszatérni dolgozni a szektorba, van hit, függetlenül attól, hogy vannak problémák a munkaerőhelyzettel.
A teljes cikk: Húzós lehet a családi nyaralás idén: már nem sokáig lehet elodázni az áremelést a Balatonnál sem?
