Budapesten egyszerre van lakhatási válság és közel 10 ezer Airbnb-lakás. A kerületeknek három éve biztosít lehetőséget egy törvény arra, hogy meghatározzák, hány napra lehet kiadni egy kerületi ingatlant rövid távra. Megkérdeztük őket, hogy élnek-e vele, meglepő válaszokat is kaptunk.
Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten átlagosan havi 240 ezer forintért lehet lakást bérelni. 2023 január elseje óta a havi nettó minimálbér összege 154 280 forint. A két összeg közötti térben pedig ott a lakhatási válság. A fővárosban régóta nincs elegendő megfizethető otthon, ennek okai messzire vezetnek és összetettek, az eredménye viszont kézzelfogható: kevesebb a kiadó lakás, mint amennyi kellene, az albérletek ára az egekben.
A probléma különösen rosszul érinti a fiatalokat és az egyetemistákat, akik a júliusi ponthatárhúzás után elkezdik keresni a kollégiumi férőhelyeket, illetve azok híján az albérleteket az egyetemvárosokban. Idén 94 785-en felvételiztek sikeresen valamelyik hazai egyetem képzésére, nagyjából a felük Budapesten kezdi meg a tanulmányait.
Hogy ezt hogyan lehetne kezelni, arra időről időre előbukkannak ötletek és javaslatok. Láthattunk látványterveket egy több mint 8 ezer kollégiumi férőhelyes Diákvárosról, amely a Déli Városkapu projekt részeként épült volna fel a Soroksári-Duna-partján. Ezt a projektet elnyelte a Fudan Egyetem, amely azóta maga is szőrén szálán eltűnt, az ügyben már a rendőrség is nyomoz.
Egy másik ötlet más oldalról közelítette meg a problémát. Úgy is lehet enyhíteni a lakhatási válságon, ha nem új lakásokat építünk, hanem elérjük, hogy a meglévőket hosszú távra adják ki, például egyetemistáknak, ne pedig turistáknak, például Airbnb-n.
Hogy ez mennyit számítana, azt jól mutatja, hogy az Airbnb-kről adatot gyűjtő Airdna adatai szerint 9800 aktív kiadó budapesti lakás van fent az Airbnb-n. A térképükön jól látszik, mely kerületek a legérintettebbek.
A teljes cikk: Hiába fogadkoztak a kerületek, végül nem lett semmi az Airbnb-k visszaszorításából
